A hét képe / a Drezdai tyúk

Kép

Drezdai tyúk

(forrás: wikipedia)

Amint a neve is mutatja, a Drezdai tyúkot Drezda környékén tenyésztették ki a 20. század derekán, más meglévő fajtákból. A Drezdai tyúk kifejezetten kéthasznú fajta, amely jól hasznosítja a takarmányát, és télen is csak kicsit csökken a tojáshozama. Kitenyésztésében felhasználtak a New Hampshire, a Wayandotte és a Rhodelander fajtákat, melyek magukban is kiváló termelésű fajták. Békés, élénk természetű, mozgékony, gyors növekedésű. Ráadásul jól viseli a különböző időjárási körülményeket is. A Drezdai tyúk első éves tojástermelése általában 170-180 darab.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

A hét képe / a Poszavinai búbos tyúk

Kép

Poszavinai búbos tyúk

(forrás: wikipedia)

A Poszavinai búbos tyúk egyike azon fajtáknak, amelyik Közép-Európából származik, mégsem hallott róla sok tenyésztő. Az őshonos horvát fajtát csak a rendszerváltás utáni években kezdték tenyészteni, a horvát szövetség 2004-ben fogadta el önálló fajtaként. Ezután több európai kiállításon is bemutatták, míg 2009-ben az Európai Szövetség is elismerte. Szép arányos testét még szebbé teszi különleges bóbitája. A Poszavinai búbos tyúk mutatóssága mellett egyéb tulajdonságai is figyelemre méltóak. Szelíd, finom húsú és jó tojáshozamú, az első évben 160 tojás remélhető tőle.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)