Mindenki tudja, hogy másképp kell azokkal a tojásokkal bánni, amelyeket étkezésre, mint azokkal, amelyeket tenyésztésre szánunk. De vajon mik a legfontosabb teendők velük, mire kell ügyelni, mely tojások nem alkalmasak már a tenyésztésre? A mai posztban ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.
A válogatás
A keltetésre szánt tojásokat mindenképp válogatnunk kell, mert sajnos akkor sem lehet minden tojást a keltetőbe tenni, ha azok értékes tenyészállatoktól származnak. A keltetésre szánt tojásokat méretük, formájuk, héjuk színe és minősége szerint kell válogatnunk. A tojások mérete a fajtára jellemző, se túl nagy, sem pedig túl kicsi ne legyen. Az átlagostól nagyobb mértékben eltérő méretű tojások zöme nem alkalmas a keltetésre, illetve nem várható belőle egészséges csibe. Az eltérő méretű tojások egyidejű keltetése nagyon elszórt idejű keléseket eredményezhet.
(forrás: Jason / Flickr.com)
Törekedjünk a tojásformára!
A tojás formája is fontos, mert a túl gömbölyű vagy hosszúkás tojásban a csibe nem tud megfelelően fejlődni, és a legtöbb esetben befullad vagy torz lesz, esetleg teljesen életképtelen. Ezért törekedjünk a szabályos tojásformára. A tojás színe annyiban fontos, hogy a fajtára jellemző kell hogy legyen. A tojóhibrideknél előfordulhatnak világosabb és sötétebb héjú tojások is. Ez nem befolyásolja a keltethetőséget, viszont olyan fajtáknál, mint pl. az Itáliai, melynek fehér a tojáshéja, vagy olyan fajták, melyeknek pettyes, foltos vagy kék a tojáshéjuk, azoknál ne legyen ettől eltérő, mert azt okozhatja az is, hogy a tojásból valami fontos alkotóelem hiányzik.
A héj vizsgálata
A héj szerkezetén három dolgot figyeljünk meg. Külső sérülés, repedés ne legyen rajta. Ha ilyet találunk, az még étkezési tojásnak felhasználható. Másodszor nézzük meg, hogy a héj külső részén nincsenek-e meszes felrakódások. Végül még érdemes meglámpázni a tojásokat, mielőtt a keltetőbe tesszük őket, mert előfordulhatnak olyan hajszálrepedések, melyek csak lámpázással észrevehetők, de keltetésre alkalmatlanok. Az ilyen héjhibák bármelyike rontja a keltethetőséget. A tenyésztojások minősége és a kelési arány nagyban függ a helyes tárolástól is.
A keltetésre szánt tojásokat maximum egy hétig érdemes tárolni a gépbe helyezés előtt. Az egyhetesnél idősebb tojások kelési aránya 10-20%-kal romlik, amely ezután naponta még 5%-os romlást eredményezhet. Én, ha tehetem, 4-5 napos tojásokat teszek a keltetőkbe. Sokan ellenzik, de a megfelelő gépbeállításnál és alapos odafigyeléssel, különböző időpontban berakott tojások is eredményesen keltethetők. Fontos lehet még a tojások tárolása. A legoptimálisabb 20 Celsius fok közeli hőmérsékleten tárolni a tenyésztojásokat. Javíthat még a keltetés eredményén, ha a tojástartó tálcában csúcsával felfelé tesszük a tojásokat.
(Erről a témáról és számos tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)