Kártevők a baromfiudvarban – 1. rész

Kényes kérdés a baromfitartók körében a kártevőkkel való harc, pedig azt gondolom, hogy muszáj szót ejteni róla. Sajnos egyre több ismerőstől, vásárlótól hallom, hogy egyes rágcsálók, illetve ragadozók, mekkora károkat okoztak az állományban. Néha a beszélgetés során próbáljuk megfejteni, hogy miért van mostanában ilyen sok támadás.

Talán az enyhe tél is lehet az oka, ami segít az ilyen kis ragadozók elszaporodásában, és a nagyobb állomány velejárója, hogy ezek a falánk vadállatok újabb területeket hódítanak meg. Ez a természet felelőssége. Viszont az emberi gondatlanság is lehet oka a sokszor nagy méretű pusztításnak. Az, hogy egyre több család próbálkozik baromfitartással, nagyon örömteli dolog. Viszont sok esetben „csak” a baromfik tartására, a takarmányozásra, és egy-egy alaptennivalóra készülnek fel.

Arra viszont nem számítanak, hogy a baromfiudvarban éjszaka is van élet.

Néha terített asztal várja az oda betévedő ragadozókat.

Kicsit vegyük sorra a kártevőket. Kellemetlenek lehetnek a legyek és a szúnyogok, és akár problémát is okozhatnak a tolltetvek. Utóbbival viszketés, tollkopás, bőrsérülés, illetve a toll nagy részének elvesztése is járhat következményként. Ezen említett kártevők ellen azonban viszonylag könnyen védekezhetünk. Alapos takarítás, rendszeres trágyaeltávolítás, és az alomanyag cseréje is már hatásos lehet az ilyen kis élősködők ellen.

A rovarok után az egerek lehetnek a leggyakoribb kellemetlen lakók. Ezek közvetlen kárt nem okoznak az állománynak. A baromfikat nem bántják. Viszont kellemetlen, hogy rendszeresen megrágják a takarmányos zsákokat, és megdézsmálják a takarmányokat. Jelenlétük nem kívánatos, ezért ha van rá mód, akkor a takarmányt tároljuk zárható edényben, amit az egerek nem tudnak megrágni, Tehetünk ki egérfogókat, egérragasztót vagy mérget is, de ügyeljünk arra, hogy sem a baromfik, sem más háziállatunk ne férhessen hozzá ezekhez.

Más a helyzet a patkányokkal. Ezek az állatok köztudottan nagy túlélők. Ha megjelennek, az udvarunk környékén, akkor nagyon nehéz véglegesen kiirtani őket. Kezdetben, mikor még kis létszámban, esetleg csak párban jelennek meg, észre sem vehetjük a jelenlétüket. Ezek az állatok viszont már megtámadják a baromfiudvar lakóit is. Sajnos a naposcsibéket, ha hozzájuk férnek, apródonként eltüntetik, néha nyom nélkül, így nem is tudjuk mivel állunk szemben. Viszont képesek nagyobb csirkéket, kacsákat, tyúkokat is megtámadni. Ezeknél gyakran a hát, a nyak vagy a farrészt rágják meg, amelybe többnyire a nagyobb baromfik is belepusztulnak. Az ilyen esetek már nyilvánvalóan patkányok jelenlétére utalnak. Ha esetleg ilyet tapasztalunk, akkor mindenképp az állomány összes állatát éjszakára csukjuk teljesen zárható ólba, ahová a patkányok nem tudnak bemenni. A legtöbb támadás ugyanis éjszaka vagy a hajnali órákban történik. Éjszakára pedig a baromfiudvar több pontján helyezzünk ki csapdát, mérget, vagy csalitakarmányt, hogy lássuk az elkövetők visszatérnek-e.

Jövő héten folytatjuk cikkünket, ezúttal már a nagyobb kártevőket véve sorra.

Aki részletesebben érdeklődik a baromfik befogadása, élőhelyük elkészítésének buktatói iránt, keresse a szerző Tarajosvilág – Hányféleképpen hajthat hasznot a sokszínű baromfiudvar című kötetét, amely az Expert Books kiadó gondozásában jelent meg.