Az almozás trükkjei a baromfiudvarban – 1. rész

A baromfik elhelyezésének egyik fontos és fő eleme az almozás. Mai posztunkban néhány gondolatot osztunk meg ennek helyes módjairól, elsősorban a napos csibékkel kapcsolatban.

Akárcsak a lovak, a disznók vagy a szarvasmarhák esetében, az alom a baromfik közérzetén is javít, de azt a célt is szolgálja, hogy az állatok ne fázzanak meg. Naposcsibék esetében talán ez a szempont legfontosabb. Az alom elkészítését végezhetjük szalmával, szükség esetén, ha más nem áll rendelkezésre, akkor szénával, de a legjobb a puha, pormentes faforgács. Ez utóbbi ugyanis az egyik legjobb nedvszívó alom, mely csibéinket szárazon és egészségesen tartja. A széna és a szalma a csibék számára kevésbé alkalmas, mert nem szívja fel a nedvességet annyira, mint a forgács. Fűrészport pedig semmi esetre se használjunk, mert azt a csibék, de még a nagyobb csirkék is felcsipegetik, és mivel ez számukra emészthetetlen, bélgyulladást és elhullást okozhat.

Alapozás

Napos csibéknél én a gyakorlatban a következők először arra ügyelek, hogy a fogadóhelyiség aljzata beton legyen. Ezzel megakadályozható a talajból származó szennyeződések és élősködők felszínre kerülése, és a csibékkel történő érintkezése. A beton aljzatra hullámkartont fektetek, ami segíti az aljzat melegen tartását. Erre helyezem
a faforgácsot, melyet egyenletesen, kb. 5-6 cm vastagon elterítek. Mindig számolok azzal, hogy az infralámpa alatt a csibék elkaparják vagy kitúrják a forgácsot, ezért ezt naponta akár többször is ellenőrzöm, és visszaigazgatom. A húshibrid csibék lustábbak, kevesebbet mozognak, mint pl. a tojóhibridek, ezért gyakran az infra alatt szennyezik leginkább az almot.

Figyeljük továbbá az itatók környékét, és ha vizes lett a forgács, akkor azt a részt távolítsuk el, majd pótoljuk friss, száraz forgáccsal. Később, kb. kéthetes korukban már erősebben szennyeződik az alom, és ha ebben az időszakban nem telepítjük át a csibéket más nevelőépületbe, akkor végezzünk egy teljes alomcserét. Azt tapasztaltam, hogy ez az az időszak, amikor még igénylik a csibék a meleget (amelyet észre kell vennünk a viselkedésükön). De ha nem megfelelő számukra a hőmérséklet, és nagy számban összebújnak, akkor nemcsak az okozza számukra a befulladást, hogy összenyomják vagy tapossák egymást, hanem a szennyezett alomból felszabaduló gázok is.

Jobb szellőzést

Kezdetben sajnos találkoztam ezzel a problémával saját csibéim körül, ezért telepítem ma már őket más, nagyobb és szellőztetett nevelőházba. Itt jobban megosztom az állományt. 4-5 nm-es részekre van osztva a helyiség, melyekben kb. 100-150 db kéthetes csibe elhelyezhető. Itt kb. a bokszok 2/3 részét egy 4-5 cm magas léccel leválasztom, majd a nagyobb részt szintén faforgáccsal bealmozom. A kisebb részt hagyom szabadon, itt helyezem el az önetetőket, önitatókat. A léceken előszeretettel pihennek csibék, az almozott részt viszont kevésbé szennyezik. 3-4 hetes csibék estében lassan átfordítom az arányt, és a kisebb részt almozom, illetve, ha már az idő engedi, akkor megnyitom számukra a kifutót, és lassan az ólban is elhagyom az almozást.

(Sorozatunk következő részében kitérünk arra, hogyan célszerű almozni a kifutóban és a tojófészekben.)

(E témáról és számos egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)