Különleges fajták – hosszú nyakú galambok

Az előző írásomban a begyes galambokról adtam egy kis ismertetőt, ezúttal pedig egy másik különleges csoportot mutatok be. Olyan galambokat gyűjtöttem össze, amelyeket a testük, pontosabban a nyakuk tesz figyelemre méltóvá.

Míg a begyes galambok mindegyike egyetlen fajtacsoporthoz tartozott, addig ezúttal kicsit nehezebb a helyzetem, mivel ezek a galambok, amelyeknek legfőbb ismertető jegye a hosszú nyak, mind más és más fajtacsoportba tartoznak. A hosszú nyakúak között a következő galambok a legismertebbek: a Karrier, a Francia bagdetta, a Dán keringő, a Máltai, a Stargardi rezgőnyakú, a Tyúktarka, az Osztravai bagdetta.

Ezek a hosszú nyakú fajták mind a fantázia és tenyésztők kitartó munkájának az eredményeként jöttek létre. Ne felejtsük el, hogy az ilyen különleges galambok kitenyésztéséhez több száz évre volt szükség, vagyis több emberöltőn keresztül folyt a fajták kitenyésztése. Ennek a megnövekedett nyaknak egyébként semmi gyakorlati haszna nincs. Csak azért jöttek létre, mert az akkori tenyésztőknek az ilyen hosszú nyakú galambok tetszettek. Ez is épp olyan hobbi, mint bármi más, ami az élő szervezethez köthető. És mint látható az emberi fantázia még egy élő szervezettel is csodákra képes.

Minden galambnak, így ezeknek is 12 nyakcsigolyája van, csupán esetükben az egyes csigolyák hossza változó.

Mint írtam, ezek más-más fajtacsoportba tartoznak, és annak függvényében bírálják adott esetben a kiállításokon is őket. A bírálati szempontok különbözőek. Általában az egyenes, függőlegesen tartott nyak a követelmény, de például a rezgőnyakúnál a nyak görbülete is szempont. A bagdettáknál pedig figyelemre méltó az úgynevezett bagdetta csomó, amely szintén bírálati szempont. A nyak bírálatától függetlenül egyébként a színes rajzos galamboknál a szín élénkségét és a rajzolatot is figyelembe kell venni.

Pusztai Lajos, galambtenyésztő