Hogy vedlenek a galambok?
Gyakorlatilag bármilyen élőlényről beszélünk, minden fajnak a fajtái életük folyamán egy bizonyos vedlésen mennek keresztül, ami a szárazföldi élőlényeket illeti. Én most a tollasakról, azon belül is a galambok vedlésével kapcsolatban szeretném megosztani ismereteimet, illetve tapasztalataimat.
1. sz. kép (fotó: Pusztai Lajos)
A galambok is, mint általában minden madár, a tollazatukat, tollruhájukat minden évben lecserélik újakra. A vedlést minden fajtánál az időjárás, a hőingadozás befolyásolja, amelyeket az évszakok változása idéz elő. A toll valójában megkeményedett szaru. A szervezeten belül a tollak kihullását a pajzsmirigy hormonja indítja el.
A galambok teljes vedlése egész évben folyamatosan megy végbe. Az idős, azaz egy évnél idősebb galambok és a fiatalok vedlési folyamata nem egyforma. A fiatalok vedlése általában nem történik meg a kelés évében, mert az élettani folyamatok más szabályzáson mennek keresztül, mint az időseké.
Hogyan is néz ki a tollváltási folyamat: A kikelt kisgalamb pehelytollakkal (ami valójában nem toll) kel ki a tojásból, melyek a pár nap múlva a kinövő tollak hegyén marad egy bizonyos ideig és utána lehullik. (1. sz. kép)
2. sz. kép (forrás: Galambtenyésztők kézikönyve, szerk.: dr. Horn Péter, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1991.)
A tollazat általában 20 napos korukra teljesen kinő, és utána tovább erősödik, fejlődik. Az első tollat a fiatalok a szárnyukból hullajtják el kb. a születésük utáni 50. nap körül (2. sz. kép), és ez így folytatódik aztán 3 hetenként. Ez a vedlési folyamat nem egyforma, fajtánként kis eltérés lehetséges. Mint a mellékelt ábrán is megfigyelhető, a korai fiataloknál a vedlés elérheti a 80-90 %-ot az év végére.
Az idős galamboknál a vedlést más szabályok irányítják. Nagyban hatással van a tollváltásra a szaporodási időszak kezdete. A kétféle tollazat közül – nagy és kis tollazat - a nagyobbikkal kezdődik vedlés. A nagy tollak a szárny és farok tollai. A szárnytollakat evezőknek, míg a farok tollait kormánytollaknak nevezzük. Az evezőtollakat három néven ismerjük, úgy mint első-, másod- és harmadrendű evezők. A valóságban azonban a vedlés szempontjából a harmadrendű evezőket nem vesszük figyelembe. (3. sz.kép.) A kis tollaknak két változatuk ismert: a fedő tollak és a pehelytollak.
3. sz. kép (forrás: Teremi Gábor: A galamb; Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1956.)
Mint az ábrán jól szemlélhető az elsőrendű evezőkből 10 db, a másodrendű evezőkből 12 van. A vedlési folyamatot a 4. sz. ábra mutatja. Időrendileg a másodrendű evezők és a kormánytollak vedlése akkor kezdődik, amikor az első rendű evezők – belülről számozva – kidobják a harmadikat. A karevezők – másodrendű – kihullása szabálytalanul megy végbe, ellentétben az elsőrendű és a kormánytollak vedlési folyamatával. A két szárny azonos tolla egy időben hullik ki. A tollak váltása akkor történik, amikor az előző toll kinövése elérte a teljes hossz ¾ részét.
4. sz. kép (forrás: Teremi Gábor: A galamb; Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1956.)
A kormánytollak 12 tollból állnak, jobbról és balról is 6-6 db. Ennek azért van jelentősége, mert a vedlés folyamán jobbról is, balról is az azonos számú toll egy időben hullik ki. Ilyen vedlés mellett a galambok nincsenek akadályozva a repülésben. A farok vedlése belülről kezdődik meghatározott sorrendben (5. sz. kép).
5. sz. kép (forrás: Teremi Gábor: A galamb; Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1956.)
Amikor a 8-ik evezőtoll is kihullik, nagyjából augusztus közepén, akkor kezdődik meg az igazi nagy vedlés, amelynek megindulását a fej és a nyak tollazatának kihullása jelzi. Ez a folyamat eltarthat két hónapig is, de van, amelyik hamarabb befejezi a tollváltást. Nagyjából azt mondhatjuk, hogy novemberre a galambok újra teljes tollazattal rendelkeznek. Azoknál a galamboknál-melyeknél nincs rendes vedlés ott meg kell vizsgálni a tartási körülményeket.
Jó tanács:
A szakkönyvekből és tapasztalatból tudom, hogy a tollasok a vedlés idején nagy stressznek és megterhelésnek vannak kitéve. Ezért már júliusban ajánlott féregteleníteni és a tollazatot tetű ellen kezelni. Ezek a szerek a szaküzletben beszerezhetők, kinek-kinek pénztárcája szerint.
A magkeveréket úgy kell össze állítani, hogy túlsúlyban legyen az aminosav és az olajos magok mennyisége. Napraforgómagot én gyakorlatilag nem adok a galambjaimnak, hanem inkább hidegen sajtolt kukoricaolajat öntök a keverékre. Ezt este megcsinálom és reggelre a mag felszívja, így szép tiszta pormentes keveréket kapnak a madarak.
Mennél többféle magból áll a keverék, annál jobb. Nem szabad a madarakat túletetni! Nálam jól bevált gyakorlat, hogy csak annyit kapnak, amennyi reggelre teljesen kiürül a begyükből. Természetesen a sok meszet tartalmazó ásványi anyagokról sem szabad megfeledkezni. Mint említettem, én olajozom a magokat és ilyenkor, vedlés idején meg különösen az olajos magra zoolitot szórok vagy valamilyen meszes port. Sok tenyésztőtársam ilyenkor valamelyik magasabb fehérje tartalmú tápot is ad a keverékhez. Természetesen, aki nem akar vagy nincs elég ideje ezeket megcsinálni, azok készen is vehetnek, melyekből szintén több választási lehetőség van.
Pusztai Lajos
Hogyan tenyésszek nyulat, tyúkot, galambot? Hogyan kapok egészséges húst és tojást? Hogyan lesznek szépek az állataim? KÖNYVVÁSÁRLÁS