(forrás: wikipedia)

Amerikában tenyésztették ki az 1860-as években ezt a hamar világszerte elterjedt, Magyarországon is igen kedvelt fajtát, amely nagy testű, erős megjelenésű, jellegzetesen széles terpeszben áll, büszke testtartással. Egyik kedvelt tulajdonsága a korai ivarérés. Húsa is ízletes, de tojásáért is megéri tartani. Az első éves tojástermelésük kb. 150-170 db, ám a fehér színváltozatoknál ez kb. 20 százalékkal nagyobb is lehet.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

A nyulak élettani ismereteinek múltkori ismertetését ezúttal a szaporodásukkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal folytatjuk.

A nyulaknak vannak a légző, emésztő, folyadékkiválasztó szervein túl vannak olyanok is, amelyek nem a külvilágba, hanem a véráramba ürítenek bizonyos létfontosságú anyagokat. Ezeket belső elválasztású mirigyeknek nevezzük. Fontosak még az ivarmirigyek is. A nőivarú állatoknál a petefészek, a hímivarúaknál a herék. Az ivarsejtek termelésének külső elválasztású működése mellett, belső elválasztású mirigyként is termelnek váladékot. Ezek a hormonok hatására kialakítják a másodlagos ivarjelleget, nőstényeknél pl. finomabb fej karcsúbb test, stb., míg a bakoknál zömökebb test durvább fej.

Aki nem foglalkozik napi szinten a galambok tenyésztésével, nem biztos, hogy különösebben sokat tud azokról az apró fogásokról, szakmai alapokról, amelyekre egy galambtenyésztőnek különösen figyelnie kell, amikor kis madarakat segít a világra azzal a céllal, hogy az ő elgondolásai szerinti tulajdonságokat testesítsenek meg. Ez alkalommal ezeket a feladatokat, szempontokat nézzük végig.

A madártenyésztőktől sok odafigyelést és gondoskodást kíván ez a feladat napról napra. Gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy ki milyen galambot tenyészt, ugyanarra kell figyelnie. Mivel a galambok a melegebb éghajlatot szeretik, a szaporodás a jó idő közeledtével kezdődik. Gyakorlatilag a tél vége felé, amikor még hideg van ugyan, de a galambok már egy héttel hamarabb megérzik a jobb idő közeledtét, és beindul a szervezetükben a szaporodáshoz nélkülözhetetlen biokémiai folyamat.

Sárga magyar kakas (forrás: wikipédia)

A Magyar tyúkoknak háromfajta változata terjedt el: a sárga, a kendermagos és a fehér. A második világháborúban nagyon megritkult az állomány, de a gondos tenyésztésnek köszönhetően új tenyészeteket hoztak létre. A Sárga Magyar fajta a közepes testű tyúkok közé sorolható. Elsősorban a Dunántúlon, az Alföldön és a Duna-Tisza közén terjedt el. Kezdetben erős kotlási hajlama volt, később a szelekció hatására ez csökkent. Első éves tojáshozamuk 140-150 darab.

Mindenki tudja, hogy másképp kell azokkal a tojásokkal bánni, amelyeket étkezésre, mint azokkal, amelyeket tenyésztésre szánunk. De vajon mik a legfontosabb teendők velük, mire kell ügyelni, mely tojások nem alkalmasak már a tenyésztésre? A mai posztban ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.

A válogatás

A keltetésre szánt tojásokat mindenképp válogatnunk kell, mert sajnos akkor sem lehet minden tojást a keltetőbe tenni, ha azok értékes tenyészállatoktól származnak. A keltetésre szánt tojásokat méretük, formájuk, héjuk színe és minősége szerint kell válogatnunk. A tojások mérete a fajtára jellemző, se túl nagy, sem pedig túl kicsi ne legyen. Az átlagostól nagyobb mértékben eltérő méretű tojások zöme nem alkalmas a keltetésre, illetve nem várható belőle egészséges csibe. Az eltérő méretű tojások egyidejű keltetése nagyon elszórt idejű keléseket eredményezhet.

(forrás: Jason / Flickr.com)

(Forrás: wikipedia)

Kevésbé ismert, amerikai fajta a Jersey Óriás, amelyet az 1880-as évek táján tenyésztettek ki - amint neve is mutatja - New Jersey államban. A cél az volt, hogy akkora tyúkot tenyésszenek, amekkorát csak lehet, és ehhez más, nagy testű fajtákat kevertek. Egyrészt a fekete jávai tyúkot, a sötét Brahmát, és fekete Langshont, másrészt a sávozott Plymouth Rock és fogolyszínű Cochin fajtákat használtak, némi Cornish vérvonalat is hozzákeverve. A kakas súlya 5 kilogramm fölé is mehet, és bár nem kifejezetten gazdasági fajta, méretei miatt a húshozama és a tojástermelése sem elhanyagolható. Utóbbi a Jersey Óriás esetében az első évben 180 darab is lehet.

A sikeres nyúltartás, tenyésztés egyik fontos eleme, hogy ismerjük a nyúl szervezetének működését. A nyúl elhelyezését és takarmányozását akkor tudjuk az igényeket kielégítve biztosítani, ha tudjuk mik állatunk biológiai igényei, és ismerjük a létfontosságú szerveinek felépítését. Ezért most néhány gondolatban összefoglalom, mit kell mindenképpen tudni a nyulak élettani működéséről.

Folyadékháztartás

A nyúl szervezetének víztartalma a korától függően változik. Az újszülött állatok szervezete kb. 10%-kal, míg a felnőtt nyulaké kb. 30%-kal kevesebb vizet tartalmaz, mint a magzaté a méhen belül. Vagyis az állatok vízfelvétele a testsúly növekedésével arányosan a szopós kortól a felnőttkorig csökken. Szopós korban a nyúl, mint minden más emlős, az anyatejből fedezi a folyadékszükségletét. Ahogy növekszik az állat, arányaiban kevesebb vízre van szüksége, viszont nő a takarmányból felvett fehérje és ásványi anyag szükséglete. A szervezetben keringő vér az állat testsúlyának kb. 6%-ának felel meg, de az állat kivéreztetésekor ennek csak kb. a fele távozik.

A vér keringetésére a nyúlnál is a központi szerv a szív, melynek a súlya az állat testsúlyának mintegy 0,3-0,4 %-át teszi ki. Minthogy a szív az egyik legfontosabb szerv, fontos hogy egészséges legyen, és a nyúlnál, ha nagyobb a szív könnyebben el tudja látni a szerveket vérrel. Ezért ha lehetőség van rá, hogy

Ritka eset, amikor egy galambfajtáról, illetve annak kialakulásáról jól dokumentált bizonyítékok állnak rendelkezésünkre. Ilyen ritka eset a világ nagy Standardkönyvében jegyzett négy magyar fajta egyike, az Egri kék keringő története. Ezúttal ennek a fajtának kalandos tenyésztési históriájával ismertetjük meg olvasóinkat.

Az egri kék a fennmaradását és népszerűségét alighanem rendkívüli gyorsaságának köszönheti, amit egykor a hírközlésben használtak fel. A 20. századtól Eger és környékének lakói tartották nagy számban ezt a fajtát a maguk szórakoztatására.

Assendelfi tyúk (forrás: wikipedia)

Jó tulajdonságai dacára eltűnőben lévő fajta az észak-hollandiai eredetű assendelfi. Egy kis helyi egyesület próbál tenni azért, hogy újra elterjedjenek az egyedei. Ez azért is lenne hasznos, mivel az assendelfi jó takarmányértékesítő, és igen jó takarmánykereső fajta. Ezért lehetőleg minél nagyobb területet biztosítsunk számukra, ahol kedvükre kapirgálhatnak. Nem különösen igényes, viszont igen jól termel. A tojók jól kotlanak. Némely tenyésztő ezért más tyúkok tojásainak kiköltését is rábízza. Az első évben akár 180 darabos is a tojástermelésük.

Akár gyermekkorban, akár felnőttként gondolkodunk a nyúltartás lehetőségein, először is ki kell választanunk, melyik fajtával, szeretnénk foglalkozni, mit szeretnénk kezdeni az állatainkkal. Hobbi szinten tartanánk egy-két példányt, esetleg húsfajtát vágás céljából, vagy eltervezzük egy komoly tenyészet kialakítását. A nyúltartás komoly felelősséggel jár, költséges, épp ezért érdemes jól megfontolni mielőtt belevágnánk. A Kisállatenyésztés.hu e témában írt első posztja ezeknek a kérdéseknek az eldöntéséhez szeretne néhány gondolattal segítséget nyújtani.