Akár néhány 10 db csirkével is érdemes foglalkozni, bár ebből megélni nem lehet. Keresetkiegészítésként viszont jövedelmező lehet. Míg egy korábbi posztunkban azt néztük meg, miért hasznos a 200 darabnál nagyobb baromfiállomány, most a kezdők, kicsiben gondolkodók számára adunk szempontokat.

A döntés pozitív oldala

A kis, akár pár tucat darabos állomány előnye, hogy kisebb létszámú csirke esetén (max. 100 db) nem szükséges komoly beruházás. Egy meglévő melléképület kisebb átalakításával is alkalmassá tehető csirkenevelésre. Egyszerre kisebb mennyiségű takarmány vásárlása is elegendő, mely a kiadás és a takarmány tárolása szempontjából is előnyös.

A befektetett összeg viszonylag gyorsan, 6-8 hét alatt megtérül, és ennyi baromfit levágva, vagy élősúlyban is könnyebb értékesíteni.

100 db csirkéig egy ember elegendő a hizlalási időszakban a napi teendők elvégzésére (etetés, itatás, trágyázás). Vágáskor is 2-3 ember meg tudja oldani ennyi csirke vágását, pucolását és előkészítését. Az ilyen kisebb állomány minden szempontból viszonylag könnyen kezelhető.

Mi lehet a hátránya?

Hátránya viszont, hogy közel azonos ráfordított munkával nagyobb állomány is tartható, mely nagyobb profitot eredményezhet. Napi rendszeres elfoglaltságot kíván, melyet hétvégén és ünnepnapokon is el kell látni. Sajnos a százalékos veszteség az ilyen kisebb létszámú állománynál az állattartó számára észrevehetőbb, mint nagyobb létszám esetén. Kisebb számú csirke esetén is gondoskodnunk kell a keletkező trágya elhelyezéséről, az alomanyag és a takarmány tárolásáról, valamint ha vágva értékesítjük a csirkéket, akkor a vágás melléktermékeiről (belsőség, toll, stb.). Rendszeres vágás esetén akár a trágya, akár a vágás melléktermékei is értékesíthetők. Így minden tekintetben folyamatosan megszabadulunk a nem kívánatos származékoktól, és még akár hasznot is termelhetünk a hús értékesítésén felül. Ugyanez a technológia 200-300 csirke esetén, illetve kb. 500 db-os létszámig, már kissé komolyabb felkészülést kíván. Aki ekkora csirketelepet szeretne, ott

már sajnos nem elég egy-egy használaton kívüli disznóól.

Egy nagyobb épület kell, ha nagyban gondolkodunk

Nem célszerű ennyi állatot több, külön ólban elhelyezni, mert így az etetések, a takarítás és a világítás, fűtés költsége is megtöbbszöröződhet. Inkább törekedjünk arra, hogy egy nagyobb épületet alakítsunk ki a csirkék számára. 200 db felett már a szellőztetésről is gondoskodnunk kell. Ekkor már érdemes csigás vagy más automatizált önetetés beállítása, valamint szintén automata csepegtetős vagy pisztolyszelepes önitatókat alkalmazni. Ennek azért is van jelentősége, mert így nem zavarjuk feleslegesen a csirkéket naponta többször is az etetők és itatók feltöltésével, ellenőrzésével, és így elkerülhető, hogy a csirkék ijedtükben összeszaladjanak, és törjék magukat vagy egymást.

(Erről a témáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

Aki baromfitenyésztésre adja a fejét, egy idő után válaszúthoz ér: növelje-e, és ha igen, meddig az állományát? Eheti posztunkban azokat a szempontokat vesszük végig, amelyek a 200 darabosnál nagyobb állományok tenyésztése mellett és ellen szólhatnak.

Számoljunk!

Ennyi baromfi nagyobb jövedelmet termel, mely abból is következik, hogy ennyi csirkét akár élve, akár vágva értékesítünk, már nemcsak a lakókörnyezetünkben tudjuk eladni, hanem amennyiben biztosított ekkora létszám folyamatos hizlalása, akkor akár húsboltok, konyhák számára is értékesíthetők, amely segít abban, hogy rendszeres jövedelemre számítsunk. Az automatizált berendezéseknek köszönhetően az emberi munka csökkenthető. Megfelelő berendezések segítségével, 400-500 darabos állománynál is, a hizlalási időszak idején is el tudja látni egy ember a napi feladatokat.

Van-e annyi helyünk?

Hátrányai: mindenképp nagyobb területigény. Egyszerre nagyobb kiadás, még akkor is, ha napos vagy előnevelt csirkékkel kezdjük a nevelést. A nevelőépületnek és berendezéseinek kialakítása elég költséges, mely megtérülése kérdéses. Egyszerre nagyobb mennyiségű takarmány vásárlása és tárolása szükséges. A nevelési időszak végén nagy mennyiségű trágyát kell elhelyezni, illetve azon túladni. Ugyanígy kell számolni, ha vágva értékesítjük az állatokat. Ennyi állat vágása már nem lehetséges 2-3 emberrel, csak ha gépesített eszközök állnak rendelkezésre.

400-500 db állatot nem lehet otthon, egy nyári konyhában levágni.

Erre már komoly követelmények vannak, és engedélyezett feldolgozó üzem kell hogy rendelkezésre álljon. Ebben minden eszköznek tisztának, rendezettnek kell lennie, amely megfelel a törvényi feltételeknek. Szükséges lesz kopasztógép, forrázókád, rozsdamentes tárolóedények, valamint ennyi termék elhelyezéséhez több nagyméretű fagyasztó vagy hűtőszekrény, vagy erre a célra kialakított hűtőkamra.

Hobbiból főállás

Tehát 200 db csirke felett, de inkább 4-5 száz csirkével számolva, érdemes azzal kalkulálnunk, hogy a vágásra kész, hizlalt csirkéket kicsit nagyobb haszonnal, de a fent említett feltételekkel próbáljuk magunk vágni, és pucolva konyakészen értékesíteni, vagy a vágáshoz szükséges kellékek és feltételek kialakításának költségeinek figyelembevételével inkább élősúlyban, egy vágóhídra értékesítjük. Természetesen egy több száz, esetleg ezer darabos csirkenevelőház fenntartása és üzemeltetése már nem tekinthető hobbinak, és nem mellékállásként végzett tevékenység. Ha mégis erre szánjuk magunkat, és rendelkezésre állnak a feltételek is, akkor is minden apró részletet átgondolva vágjunk bele, mert csak így lehet egy hosszan fenntartható sikeres vállalkozást felépítenünk.

(Erről a témáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)