A sorozat első részében a Magyar óriás galambról írtam, amely az egyik legősibb magyar fajta. Mostani írásomban visszaugrok a jelenbe, és a legújabban elfogadott magyar fajtáról adok egy kis tájékoztatást, fajtaismeretet. Ennek  hivatalos neve: Alföldi dudoros posta.

Nem véletlenül írtam, hogy a “legújabban elfogadott”, mert valójában ez nem egy újonnan kitenyésztett fajta, hanem egy körülbelül száz éves múltú. Bárhogy szépítjük, ez a fajta a hírvivő posta, a mai értelemben röpposta. A régmúltban ezek a galambok a termetük és a fejük durvaságából adódóan lassúbbak voltak, mint a maiak. Az akkori híres tenyésztők mindig arra törekedtek, hogy minél gyorsabban tudják megtenni azt a bizonyos távolságot, és a tenyésztés erre irányult. Valójában csak a név változott, mert ezeket a gyors galambokat abban az időben hírvivőnek nevezték, nem pöppostának.

A galambászat után érdeklődők pontosan tudják, sokszor milyen nehéz megmondani, pontosan honnan ered egy-egy fajta, vagy, hogy mitől alakult olyanná a külleme, amilyennek ma ismerjük. Ezekre a kérdésekre sokszor csak megközelítőleg pontos válaszokat lehet adni. A most induló sorozatomban ezen nehézségek ellenére mégis megpróbálom bemutatni a kifejezetten magyarként számon tartott galambfajtákat az olvasóknak.

Már önmagában azt a kérdést sem könnyű megválaszolni, hogy mi számít magyarnak. Bizony, az irodalmi adatok sem mindig egybecsengők. Gyakorlatilag azt sem lehet pontosan megmondani, hány magyar kitenyésztésű fajta van, mert ehhez előbb azt kéne tisztázni, mely történelmi régiókat értjük magyar alatt. Ne felejtsük, több évszázadról kell beszélni. Akárhogyan számoljuk is, a mostani adatok szerint jelenleg megközelítőleg 50 fajtát ismernek el magyarnak. Közülük a legrégebbi fajta a Magyar Óriás. Ezt mutatom be mostani írásomban.

Múlt heti cikkemben arról írtam, hogy mely egyedeket, milyen kiállításra vinni. Ezúttal a helyszíni bírálat menetéről ejtenék pár szót.

A megbízott bírálók általában 70 galambot bírálnak, ez a mennyiség lehet egy fajtából is, de akár 3-5 különböző fajta is. Ez mindig attól függ, hogy ki milyen szakvégzettséggel rendelkezik, és persze, hogy hány egyed érkezett egy bizonyos fajtából.

Nagy általánosságban (nem a hivatalos csoportosítás szerint) négy fajtacsoportba sorolhatjuk a fajtákat: alak-galamb, tollalakzatos, begyes illetve röp-galambok. Természetesen minden csoporthoz más és más szaktudás, szakértelem szükséges.

A kiállítások szezonjában foglalkoztunk már általánosságban a kisállatokat bemutató, versenyeztető kiállításokkal, most pedig kifejezetten a galambok seregszemléit mutatjuk be.

Szeptember vége van, lassan befejeződik a galambjainknál a tollváltás. Most kezdődik a galambtenyésztők népes táborában az éves munka bemutatása és az eredmény számonkérése. Az, hogy ki milyen munkát végzett egész évben, a kiállításokon mérhető le.

Ahhoz, hogy a kiállított és a nagyközönségnek bemutatott galambjaink meg tudják mutatni szépségüket és eredményesek legyenek, ahhoz jó minőségű táplálék szükséges. A tenyésztőknek olyan tartási körülményeket kell biztosítani a galambjaiknak a galambházban, vagy, ahogy mi mondjuk, a dúcban, hogy a tollazatuk ne töredezzen, és ne piszkolódjon be.

Akik csak az utcán járkálva látják a galambokat, nem is gondolják, hogy hány fajtája létezik. Szinte hihetetlen, de az irodalmi adatok szerint nagyjából 350 galambfajta létezik, és még ezeken belül is több alváltozat van.

Ezúttal az American Giant Homer, azaz Amerikai Óriásposta fajtát szeretném bemutatni, amelynek egyedeit 1981 óta tenyésztem. Az American Giant Homert Amerikában tenyésztették ki az 1920-as évektől, és ez a munka napjainkban is tart.

Gyakorlatilag bármilyen élőlényről beszélünk, minden fajnak a fajtái életük folyamán egy bizonyos vedlésen mennek keresztül, ami a szárazföldi élőlényeket illeti. Én most a tollasakról, azon belül is a galambok vedlésével kapcsolatban szeretném megosztani ismereteimet, illetve tapasztalataimat.

1. sz. kép (fotó: Pusztai Lajos)

A galambok is, mint általában minden madár, a tollazatukat, tollruhájukat minden évben lecserélik újakra. A vedlést minden fajtánál az időjárás, a hőingadozás befolyásolja, amelyeket az évszakok változása idéz elő. A toll valójában megkeményedett szaru. A szervezeten belül a tollak kihullását a pajzsmirigy hormonja indítja el.

Több ezer galambász van az országban, mégsem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, miként kell megmenteni egy kis galambot, ha probléma alakul ki a szüleivel. Előfordul ugyanis, hogy a szülők valamilyen ok miatt az első pillanattól kezdve nem szívelik a kis újszülöttet. Ilyenkor azonnal közbe kell lépni, hogy életben tarthassuk a kicsit.

Jó pár évvel ezelőtt én is így jártam, és hirtelen nem volt más választásom, mint megpróbálni valamilyen úton-módon felnevelni a nálam magára maradt újszülöttet. Eleinte nem volt egyszerű, de hamar rájöttem a táplálás és a nevelés trükkjeire, így ma már minden bejáratottan megy, csak türelem és egy kis idő kell hozzá.