Az egyik legrégebbi, legősibb galambfajtánk. Indiából származtatják, ott fellelhetőek róluk az első leírások és festmények.

A 16. században jutott át a kontinensre, és azóta szerte Európában igen kedvelt fajta lett. Népszerűsége töretlen ma is, igen sokan tenyésztik. A régi típusú, magas parádés állású, tölcséres farkú, helyben toporgó fajta aztán, a kitartó, gondos tenyésztői munkának köszönhetően átalakult.

Amerikai pávagalamb

Amerikai-német tenyésztők pedig létrehoztak egy rövidebb lábú, alacsonyabb, kerekebb fenotípusú pávagalambot. Ezt nevezik az úgynevezett amerikai típusú pávagalambnak. A mai kiállításokon általában ők a főszereplők. A fajta standard is erre épül.

A galambok őszi vedlését követően nemcsak a fészekbontás kérdéseit kell megfontolni, ahogyan arról múlt heti cikkemben kitértem. Hanem gondolni kell arra is, hogy madarainknak meg kell kapni a kötelező védőoltást. Kiállításokra ugyanis csak úgy mehet a galambunk, ha megkapta az éves, Paramyxovírus elleni oltást.

Jómagam oltok herpesz vírus ellen is, ami azért sem bonyolult, mivel kapható egy kombinált vakcina, amellyel egyszerre kétféle védőoltást adhatok a galambjaimnak. A védőoltás beadásánál figyelni kell arra, hogy csak egészséges madár kaphatja meg, mert az immunrendszerének amúgy is nagy kihívást jelent, és az esetleges lappangó betegség tüneteit felerősítheti!

Díszgalambjaink nagy vedlése augusztus-októberig tart, ekkor kezdődik az elöregedett tollruha folyamatos cseréje. Vannak egyedek, amelyeknél pár héttel elhúzódhat ez a folyamat. Mindezt több tényező is befolyásolja: így például az időjárás, a galamb kora, a galambház fekvése, a takarmányozás, de még a költés száma is az adott évben. Amely egyedek a költés alatt is vedlenek, azokat igen meg kell becsülni a tulajdonosaiknak. Van egyébként olyan tenyésztő, aki ilyenkor már nem engedi költeni a madarait. A fészkeket megszünteti, lezárja, illetve különválasztja a hímeket a tojóktól, egészen a következő év február-márciusig, amikor kezdetét veszi a tervszerű párosítás.