A víziszárnyasok kártevői 3.

Újabb részletet közlünk Zsiros András hamarosan megjelenő könyvéből. A szerző a Hobbinyúl tenyésztés és a Tarajosvilág kötetek után jelentkezik újabb tanácsadó munkával a víziszárnyasok tenyésztéséről. Ezúttal a ragadozó madarak kerülnek sorra. (Az első rész itt olvasható.)

A víziszárnyasok tartása egy dologban nem tér el más baromfik, de akár más állatok tartásától. Különféle kártevőket vonzanak, amelyek megkeserítik mind az állotok,mind a gazdájuk életét. Vegyük át melyek lehetnek ezek.

A rovarokról, illetve a rágcsálókról már írtunk korábban.

Talán a mezei egér hajlik arra, hogy a téli hónapokban búvóhelyet keressen ólakban, istállókban, takarmányok, szalma és széna között. Viszont az ilyen nagyobb zavartalan területek, ahol ráadásul könnyű prédákat nevelünk, kedvelt vadászterületté válhatnak menyétek, görények, róka, és a patkányok számára.

Tavak környékén a róka komoly veszélyforrás

Ezek jelenléte viszont már nem csak komoly bosszúságot, hanem konkrét károkat is okozhat. Ezek bármelyike képes megölni, és elfogyasztani a víziszárnyasainkat. Legyen az napos, fiatal, de akár kifejlett állat is. Sőt még a fészkekből a tojást is elhordhatják, illetve elfogyaszthatják. Ezek a kártevők, igen komoly problémákat okozhatnak. A róka, nyest, menyét, görény jelenléte sem kívánatos, főleg ha egy szépen kialakított környezetben, kedvenc vízimadaraink látják őket vendégül. A dísztavak környékén könnyedén találnak búvóhelyet, szívesen fészkelnek annak közelébe, és gyorsan elszaporodnak. Ezek közül is talán a patkányok a legrosszabbak. Képesek kis területen is nagy létszámban jelen lenni, folyamatosan szaporodnak, évszaktól függetlenül,és nagyon nehéz tőlük véglegesen megszabadulni. Sajnos ahol háztáji állatokat tartunk, ott előbb-utóbb megjelennek a ragadozók is. A róka, a menyét, nyest, görény, kissé ritkább mint pl. a patkány. Ha viszont ezek bármelyike megjelenik állataink közelében, akkor szinte biztos, hogy támadást fognak intézni kedvenceink felé. Nagy részük bár igen ravasz, élve fogó csapdákkal befoghatóak. Ezeket érdemes azonnal kihelyezni, ha bármiféle támadást sejtünk, vagy erre utaló jeleket látunk. Sokszor nagyobb állatlétszám esetén, fel sem tűnik, hogy egy-egy állat eltűnik. Főleg egy nagyobb vízfelületű nevelőt környékén. Ha tehetjük, időnként járjuk körbe a területet, még a bokros, nádas részekbe is kukkantsunk be, és ha szárnyasaink tollait, esetleg maradványait találjuk valahol, akkor nagy eséllyel ragadozó ólálkodik a környéken. Próbáljuk a nyomok alapján felderíteni a tettest, és annak függvényében igyekezzünk csapdáról gondoskodni. Kisebb nevelde, és kevesebb állat esetén, ha támadást tapasztalunk, próbáljuk állatainkat éjszakákra biztonságba helyezni. A ragadozók többsége ugyanis az éj leple alatt vadászik. Pl. a róka ellen védhet egy megfelelően rögzített baromfiháló, vagy kerítés is, de pl. a görény, nyest, patkány, sajnos szinte a legapróbb résen is képes átverekedni magát, és nem is hurcolja el áldozatát, hanem helyben megrágja, vagy kiszívja vérét. Akadnak még más ellenségek is, melyek vagy nagyon aprók, vagy pedig ritkán látjuk őket, mert felettünk kőröznek. Az egyik csoport, az élősködők. Ilyenek a tyúktetű(,tolltetű) bolha,stb. Baromfifélék esetében, leggyakoribb a tolltetű. Ezek nagyon apró, barnás-vöröses élősködő rovarok. Az állatok tollazatát széthúzva, a bőrön láthatók nagy számban. Sok más tetűfajtától eltérően, a tolltetű nem vérrel táplálkozik, hanem a tollak finom piherétegét fogyasztja. Ezáltal a madarak foltokban kopaszodhatnak, a tollak állaga látványosan romlik, az állataink pedig védelem nélkül maradnak, a hideggel, napsütéssel szemben. Míg súlyos fertőzés esetén, akár szinte teljesen lekopaszodnak. A tolltetvek a madarainkon is szaporodhatnak, de gyakori a tojófészkek, szalmaalom, illetve a préselt faólak repedéseiben elszaporodott tetűpopuláció, amely aztán megszállja az állatainkat. Nem könnyű védekezni ellenük, bár léteznek por alakú kezelőszerek, melyekkel a baromfikat beszórhatjuk, de fontos a megelőzés is. Az állomány ideiglenes bezárásával, rendszerese rovarirtást végezhetünk, az ólakat meszeljük, takarítsuk rendszeresen, időnként pedig gázégővel égessük ki. A tojófészkek alomanyagát időnként cseréljük ki, akkor is, ha nem szennyezett.

Szintén gondot okozhatnak a ragadozó madarak. Néha nem is gondolnánk, de a sűrű lakott területeken is éppúgy jelen vannak, mint a ritkábban lakott, esetleg félreeső tanyák közelében. Velük szemben veszélyeztetettek a kisebb récefajták, a napos, illetve a fiatal állatok. Néha nyom nélkül tűnnek el, és nem is gondoljuk,hogy ragadozó madár csaphatott le rájuk. Pedig héják, sólymok, ölyvek, ritka esetekben sasok is rácsapnak, a számukra könnyű prédákra. A tó körül tartott vízimadaraink szerencsés helyzetben vannak, mert ösztöneikre hallgatva, ha ragadozó madarat látnak, behúzódnak a védelmet jelentő sás, illetve nád közé. Viszont egy kisebb baromfiudvaron tartott állománynak, sokszor nincs hová menekülni. Ilyen esetekben megoldás lehet, ha egy vékony hálót feszítünk ki a baromfiudvar fölé.

egerészölyv

• Kártevők
• Ragadozó Madár
• Rágcsálók
• Róka
• Vízimadár