A kültéri ketreces tartás egy korábbi posztban való ismertetése után a beltéri tartással is fontos foglalkozni. Ennek több változata is ismert. A legegyszerűbbel kezdeném. A szabadban használt ketrecek, nyúlólak megfelelőek a belső elhelyezésre is, annyi különbséggel, hogy itt már a ketrecek oldalai akár teljes egészében rácsosak is lehetnek. Amennyiben van megfelelő területünk, akár az udvar végén, akár egy már meglévő zárt melléképület, megtervezhetjük a ketrecek és az állatok betelepítését. Ha csak egy üres területünk van, akkor sajnos elengedhetetlen az anyagi beruházás.

A nyúltartás alapkérdésének tisztázása - vagyis, hogy hol tartsuk az állatot: beltéren vagy kültéren - után ideje végigvenni, mely helyszíneken milyen feladatai vannak egy tenyésztőnek, milyen körülményeket kell biztosítania, mire kell a leginkább ügyelnie. Mostani posztunkban az udvari tartás legfontosabb szempontjait vesszük végig.

Kerüljük a huzatot és a tűző napot!

Régebben a legtöbb vidéki udvarban megtalálható volt a baromfiudvarban, vagy az istállók mellett egy-egy nyúlketrec. Ezek általában házilag készített ketrecek voltak, és igen sokfélék lehettek. Készülhettek fából, fémből, sőt voltak olyanok, amelyeket agyagból készítettek. A kültéri tartásnál a legfontosabb szempont, hogy a ketrecek lehetőleg huzatmentes, szélvédett helyen legyenek elhelyezve. A teteje mind széltében, mind hosszában annyira érjen túl a ketrec oldalain, hogy az eső vagy a hó, semmilyen körülmények között se érje az állatokat.

Tudni kell azt is, hogy a házinyulak a hideget jobban bírják, mint a nagy meleget, illetve inkább az árnyékot kedvelik, a t űző napsütést nem. Ezért a kültéri ketreceknél a napfényre is ügyeljünk. A nyári időszakban probléma lehet a rekkenő hőségben, tűző napon álló ketrecben való elhelyezés. Manapság a kültéri ketreces elhelyezés legfőbb hátránya, a betegségek, pl. a mixomatózis elleni védtelenség.

Akár gyermekkorban, akár felnőttként gondolkodunk a nyúltartás lehetőségein, először is ki kell választanunk, melyik fajtával, szeretnénk foglalkozni, mit szeretnénk kezdeni az állatainkkal. Hobbi szinten tartanánk egy-két példányt, esetleg húsfajtát vágás céljából, vagy eltervezzük egy komoly tenyészet kialakítását. A nyúltartás komoly felelősséggel jár, költséges, épp ezért érdemes jól megfontolni mielőtt belevágnánk. A Kisállatenyésztés.hu e témában írt első posztja ezeknek a kérdéseknek az eldöntéséhez szeretne néhány gondolattal segítséget nyújtani.