A nyúltartás alapkérdésének tisztázása – vagyis, hogy hol tartsuk az állatot: beltéren vagy kültéren – után ideje végigvenni, mely helyszíneken milyen feladatai vannak egy tenyésztőnek, milyen körülményeket kell biztosítania, mire kell a leginkább ügyelnie. Mostani posztunkban az udvari tartás legfontosabb szempontjait vesszük végig.
Kerüljük a huzatot és a tűző napot!
Régebben a legtöbb vidéki udvarban megtalálható volt a baromfiudvarban, vagy az istállók mellett egy-egy nyúlketrec. Ezek általában házilag készített ketrecek voltak, és igen sokfélék lehettek. Készülhettek fából, fémből, sőt voltak olyanok, amelyeket agyagból készítettek. A kültéri tartásnál a legfontosabb szempont, hogy a ketrecek lehetőleg huzatmentes, szélvédett helyen legyenek elhelyezve. A teteje mind széltében, mind hosszában annyira érjen túl a ketrec oldalain, hogy az eső vagy a hó, semmilyen körülmények között se érje az állatokat.
Tudni kell azt is, hogy a házinyulak a hideget jobban bírják, mint a nagy meleget, illetve inkább az árnyékot kedvelik, a t űző napsütést nem. Ezért a kültéri ketreceknél a napfényre is ügyeljünk. A nyári időszakban probléma lehet a rekkenő hőségben, tűző napon álló ketrecben való elhelyezés. Manapság a kültéri ketreces elhelyezés legfőbb hátránya, a betegségek, pl. a mixomatózis elleni védtelenség.
Tény viszont az is, hogy a szabadban tartott állatok ellenállóbbá vállnak, a betegségekkel, és egyéb behatásokkal szemben is.
Fel a magasba!
A kültéri ketreces tartásnál vannak bizonyos feltételek, amelyeket fontos lenne betartani. Először is a fából készült nyúlólak anyaga legyen vastag, időjárásálló. Az ólak lehetőleg lábakon álljanak, vagy tegyük állványra, soha ne helyezzük közvetlen a földre, így valamelyest elkerülhető, hogy sem a rovarok, sem a különféle rágcsálók ne jussanak közvetlen a földről az ólba. A talaj közelében egyébiránt télen hidegebb van, csapadékos időben pedig felázhat a padozat, rosszabb esetben akár be is folyhat a ketrec aljába a csapadék.
A lábakon álló ketrecek fő szerkezete lehet fémből, és csak az oldalak valamint az aljzat fából, de lehet az egész fából. Az időjárás viszontagságait figyelembe véve gondoljunk arra is, hogy a bakoknak és a süldőknek is rendelkezésére álljon búvóhely, illetve pihenőodú, ahová az állatok a hidegben vagy melegben visszahúzódhatnak.
Ügyeljünk továbbá a ketrecbe helyezett takarmányokra, nehogy megázzanak, illetve az ivóvízre, hogy nyáron ne melegedjen túl, télen pedig ne fagyjon be. Ezért télen-nyáron igyekezzünk naponta többször is ellenőrizni, és cserélni az ivóvizet. Az ólak lehetnek lecsurgós rendszerűek, vagy zárt padozatú, almozott ólak is.
Ketrecméretek
Egy nyúltartásra alkalmas ólat, kertecet házilag is el lehet készíteni, de kaphatók az állatok igényeit teljes mértékben kielégítő kész ketrecek is. Hirdetésekben, interneten, találhatunk használt, és új ketrecek is. A nyúl testméretétől is, és az állatok számától is függ a nyúlólak mérete. Lehet egyszintes vagy többszintes ún. ketrecblokk, amelyeknek az alapterülete óriás, vagy nagytestű nyulaknál egyedenként legalább 90×90 cm legyen, közepes testűeknél legalább 75×75 cm, kistestűeknél 70×70 cm, törpéknél pedig legalább 60×60 cm legyen.
A kültéri ketrecek méreteivel és további jellegzetességeivel egy későbbi írásunkban foglalkozunk.
(Ha bővebben szeretne olvasni a nyúltenyésztés részleteiről, szeretné megismerni a különböző fajtákat, keresse a szerző könyvét, a Hobbinyúltenyésztést.)