A hét képe / a Langschan

Kép

Német Langschan (forrás: wikipedia)

Német Langschan (forrás: wikipedia)

Egy Kínából származó fajtát tenyésztettek tovább Németországban a 19. században, úgy jött létre ez a viszonylag nagy testű, nagyon szívós, ellenálló változat. A mell igen széles, telt, kissé előretolt. Combjai közepesen hosszúak, de erősek. Szárnyait kissé magasan tartja, de testhez simulóan. Feje a testhez képest kicsi. Előnye, hogy elég korán ivarérett, gyors növekedésű. Jó hús és tojástermelést várhatunk tőle, első évben 160 darabot.

(E fajtáról és számos egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

A hét képe / a Német lazac tyúk

Kép

Német lazac tyúk

Kakas (forrás: wikipédia)

Németországban, több nagy testű fajta bevonásával tenyésztették ki, így született ez az érdekes küllemű, szelíd, jó húshozamú és tojástermelő fajta. A fül- és az áll-lebenyeket is eltakarja a jellegzetes szakáll. Másik jellegzetessége az
öt lábujj, 4 előre, 1 hátra. Színváltozatok: lazac szín, fehér, fehér-feketecolumbia. Kissé durva megjelenése ellenére
szelíd, nyugodt fajta, amely a kiállításokon is rendkívül jól mutat. Első éves tojástermelése 160 db.

(E fajtáról és számos egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

“Az évek során én is mindig tanulok apró fogásokat” – interjú a Tarajosvilág szerzőjével

Mikor talál időt a könyvírásra munka és állattenyésztés mellett, és miért nincs kedvenc baromfifajtája? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol Zsiros András baromfitenyésztő, aki a Könyv Guru portálnak adott interjút.

A hét képe / A Lakenfelder

Kép

(Forrás: Cowgirl Jules / Flickr.com)

(Forrás: Cowgirl Jules / Flickr.com)

A Németországból származó fajtát a 19. század dereka óta ismerik. Jellegzetessége a hosszú, megnyúlt forma. Farktollai szélesek és hosszúak, magasan tartottak. A melltájéka telt és szépen lekerekített, szárnyai hosszúak, erősek, testhez szorosan simulnak. Nem túl nagy testű, mégis kitenyésztették törpeváltozatban is. Élénk, mozgékony fajta, mely termelésével meghálálja a megfelelő szabad tartást, ahol kedvére csipegethet, kapirgálhat. Az első évben nagyjából 160 tojásos termelésre számíthatunk tőle.

(E fajtáról és számos egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)