Milyen az ideális galambcsőr?

Amikor a szerkesztő javasolta, hogy nézzek utána ennek a témának, átnéztem több szakirodalmat is, de nem találtam komolyabb elemzést ezzel kapcsolatban. Miért is kellene persze ezzel komolyabban foglalkozni, mondhatnánk, hiszen elvileg gondolhatnánk, hogy van a csőr, amivel a galambok – és tegyük, hozzá minden madárfajta – felveszi az eleséget felveszi (hétköznapi nyelven felcsipegeti) és kész! A helyzet azonban nem ilyen egyszerű különösen a galamboknál nem. Nézzük egy kicsit meg, milyenek az ideális galambcsőr-változatok, és hogyan lehet ezt megközelíteni a tenyésztésben.

Hosszú csőrűek ideális csőrrajzolata

Hosszú csőrűek ideális rajzolata I.

Hosszú csőrűek ideális rajzolata II.

Hosszú csőrűek ideális rajzolata II.

A galamboknál azért más a helyzet, mert náluk az ember beleavatkozott a csőr formájának alakulásába, hiszen, ha évezredek alatt nem nyúlt volna bele a galambok természetes örökítő képességébe, akkor ez a több száz fajta nem létezne. Az egykori galambkedvelők megragadták a mutációban rejlő lehetőségeket és azokat örökítették tovább. Pár száz éve a céltudatos tenyésztéssel sokféle átalakítást meg tudnak valósítani a galambászok, egy hasonló, de mégis másik fajtát belekeverve az állományukba. Például, ha egy fajtának gyenge minőségű a csőre, és szeretnék megerősíteni, akkor keresni kell egy olyan fajtát, amely karakterében nagyjából megegyező, de erősebb csőrű. Természetesen egy-egy ilyen beavatkozásnak csak több év után lesz elfogadható eredménye. Ezt az időszakot nevezzük műhelymunkának.

Középhosszú galambcsőrök ideális rajza

Középhosszú galambcsőrök ideális rajza

Ahogyan az emlősöknél az anyaméhben kialakul a zigóta, majd az embrió fejlődik a születésig, a tojásrakóknál a fogamzás az anyatestben történik meg, de a madaraknál a teljes kifejlődés és az élet létrejötte már a kint a tojásban a megfelelő hő hatására alakul ki – nagyjából 38 C fokon. A galamb tojásában a magzat 17-18 napra kel ki, azaz a tojásban ekkorra fejlődik ki a kis galamb. A kikeléshez pedig nélkülözhetetlen az erős csőr. Ezzel a szaruképződménnyel, melynek a hegye nagyon kemény, hegyes anyag, tudja a tojás héját feltörni. A körbe feltört héjat a kis galamb egyetlen feszítéssel lelöki magáról, és a kis újszülött saját magát szabadítja ki a tojás fogságából.

Rövid csőrűek ideális rajzolata

Rövid csőrűek ideális rajzolata

A többi madárnál ezzel vége is a történetnek, ám a galambnál mint hobbiállatnál sokféle lehetőség merül még fel. A galambászoknak ugyanis a galamb csőrének az alakja, a mérete a fontos. Minden fajtánál a csőr az egyik fajtajegy is. Éppen ezért igen sokféle, apróságnak tűnő, de a tenyésztés és a fajták megkülönböztetése szempontjából fontos részleteket lehet megkülönböztetni.

A szakma megkülönböztet hegyes és tompa csőröket, illetve rövid csőrű, középhosszú és hosszú csőrű galambokat. Ezen kívül a szóban forgó szaruképződménynek a vonala sem közömbös: az egyenes vagy ívelt csőrök is fajtajegyek. Továbbá a két káva egymáshoz való viszonya is meghatározó egyes fajtáknál, de olyan fajta is van, melyeknél nem egyszínű a két káva. Mindezeket pedig a tenyésztőknek mind figyelembe kell venni a munkájuk során. Olyan csőrök is vannak, melyek már inkább szájnak nevezhetőek, mint csőrnek.

Azért, hogy el tudjuk képzelni ezt a sokszínűséget, bemutatom, milyenek a tenyésztők által ideálisnak tartott csőrváltozatok, illetve mellé, példaként pedig lássunk néhány csőrtípust az életből is.

Pusztai Lajos, galambtenyésztő

Lengyel hosszú csőrű keringő

Lengyel hosszú csőrű keringő

Bagdetta (hosszú csőrű)

Bagdetta (hosszú csőrű)

Római (közép hosszú csőr)

Római (közép hosszú csőr)

Magyar díszposta (közép hosszú csőr)

Magyar díszposta (közép hosszú csőr)

Dominó sirályka (rövid csőrű)

Dominó sirályka (rövid csőrű)

Afrikai-Bagoly sirályka (ennek szája van)

Afrikai-Bagoly sirályka (ennek szája van)

Lengyel indus (rövid csőrű

Lengyel indus (rövid csőrű