Az egyik legrégebbi, legősibb galambfajtánk. Indiából származtatják, ott fellelhetőek róluk az első leírások és festmények.
A 16. században jutott át a kontinensre, és azóta szerte Európában igen kedvelt fajta lett. Népszerűsége töretlen ma is, igen sokan tenyésztik. A régi típusú, magas parádés állású, tölcséres farkú, helyben toporgó fajta aztán, a kitartó, gondos tenyésztői munkának köszönhetően átalakult.
Amerikai pávagalamb
Amerikai-német tenyésztők pedig létrehoztak egy rövidebb lábú, alacsonyabb, kerekebb fenotípusú pávagalambot. Ezt nevezik az úgynevezett amerikai típusú pávagalambnak. A mai kiállításokon általában ők a főszereplők. A fajta standard is erre épül.
Fontos kiemelni, hogy pávagalamb nélkül nem kiállítás a galambkiállítás!
Nagy szerencsére a fajtát hazánkban magas szakmai szinten tenyésztik, és saját fajtaklub óvja, hogy minél magasabb színvonalon gyönyörködhessen a következő nemzedék is e roppant dekoratív díszgalamb fajtában.
Nem sokan tudják, hogy e fajtának létezik egy selyem változata is! Ez utóbbi az arab világból ered, jelentős tenyésztői bázisa van ma az USA-ban.
Ennél a változatnál egy érdekes génmutáció révén a tollszerkezet lazulása következett be, és szétbomlott a toll. Repülésük így már nehézkessé vált. A selyemtoll öröklése domináns tulajdonság, ezért, ha sima tollú pávagalambot keresztezünk selyemtollúval, biztos, hogy selyemtollú madár fog születni. Nem árt azonban némi önmérséklet: több generáción keresztül nem szabad selymet-selyemmel összehozni, mert egy idő után rövid tollcsévés, szinte tüskés utódok lesznek a következmények. Ezért fontos a gondos tenyésztői munka! A párosításokat jól meg kell tervezni, hogy ez a galambritkaság fennmaradhasson.
Selyem pávagalamb
Magyarországon tudtommal rajtam kívül egy ismerősömnél folyik még selyem pávagalamb-tenyésztés.
Amit tudni kell a pávagalambokról:
Összbenyomása: oldalról nézve kerek, függőleges egyenes mentén haladó faroktollú galamb, elölről pedig szinte labdának tűnő formát mutató madár. A feje szinte nem is látszik, de a farok párnába nem nyomhatja teljesen bele. Nem lehet magas állású, a farka nem mehet a madár fölé – esernyő farok.
Színváltozatok: körülbelül 40 színben tenyésztik, az alapszínektől egészen az almond, a kite, az andalúz, stb. színekig, de van pajzsos és fehér, illetve színes farkú színváltozata is. 8 mm-es gyűrűt visel.
Természete: nyugodt vérmérsékletű, barátságos, viszonylag kis helyen is sikerrel költő díszgalamb. Udvaron, tetőkön nagyon jól mutat, élő dekoráció! Macskától azonban óvni kell!
Szabó Zoltán (a szerző saját fotóival)
Elérhetőség: www.szabozoo.5mp.eu t: 70-3207497