A libafajták kiválasztása eltér a tyúkfajták kiválasztásától. Ez nemcsak annak köszönhető, hogy a két faj nagyban eltér, hanem annak is, hogy míg a tyúkfajták között jelentős különbségek vannak tojó és hústípusú fajták között, illetve a húshasznú, kettős hasznú, illetve a tojóhibridek között is, addig a libák esetében hasznosítási iránytól függetlenül nincs nagyobb különbség. A gazdasági libafajták közel azonos testsúlyúak, felépítésűek. Színükben lehet eltérés, illetve a nevelési és tartási körülmények kivitelezésében. Természetesen a küllem itt lehet döntő tényező, mivel van, aki a fehér, van, aki a szürke vagy barna színű állományt részesíti előnyben.
Más a helyzet akkor, ha nem kifejezetten gazdasági megfontolásból szeretnénk libát tartani. Ha díszmadárként vagy csak azért, hogy színesebbé tegyük a baromfiudvarunkat, akkor számos olyan fajta közül választhatunk, melyek ma már elérhetők hazánkban is, és rendkívül szép külleműek. Mivel lúdfajtából viszonylag keveset hoztak létre kitenyésztés során, ezért a számos rendkívül szép fajta legtöbbje a ma is vadon élő változatok leszármazottja.
A kacsafajták esetében is hasonló a helyzet. Itt természetesen már találunk olyan hibrideket, melyeket pecsenyekacsa előállításra alakítottak ki. Víziszárnyasok esetében tojófajtákról és hibridekről nem beszélünk, mivel az étkezési tojás piacán ezek nem vesznek részt. Igaz, némely iparág felhasználja a kacsatojást, pl. tésztagyártásra, de a boltok polcain nem találunk sem kacsa-, sem pedig libatojást. A tojóállományok szerepe a megfelelő ivararány beállítása mellett a tenyésztojás előállítása.
Kacsafajták között nagyobb méretkülönbségek is tapasztalhatók, illetve húsformáik is lehetnek jelentősen eltérők. Vannak kedveltebb fajták, melyek tartás és takarmányozás szempontjából előnyösebbek. Olyan fajták, mint pl. a pekingi kacsa, illetve az ebből előállított hibridek, nagyon kedveltek, erőteljes felépítésük, viszonylag nagy testméretük, kedvező növekedésük miatt. Vannak olyan állattartók, akik viszont a pézsmarécét, vagy más néven néma kacsát részesítik előnyben. Ahogy a neve is mutatja, ezek az állatok csendesek, tartásuk egyszerű, és kevésbé igényesek. Akár úsztató nélkül is jól érzik magukat, és megfelelő ivararány mellett könnyedén szaporodnak. A díszrécék között, illetve a díszludak között is több olyan fajtát találhatunk, melyek bizonyos termelésre foghatók, húsuk fogyasztható, és kedvezően tojnak.
A megfelelő fajta kiválasztása mégsem egyszerű feladat. Könnyebb dolga van annak, aki konkrét fajtát keres, melyet valami okból megkedvelt, vagy csak a küllem alapján választott. Aki viszont nem döntött, azoknak mindenképp ajánlom, hogy először is vegye sorra a lehetőségeket, a körülményeket, és ez alapján válasszon lúd- vagy kacsafajtát, szem előtt tartva az állatok igényeit, és azt, hogy a leendő állomány minden körülmények között jól érezze majd magát. Érdemes megfontolni azért is, mert a víziszárnyasok között is számos olyan fajta található, amelyeknek sok érdekes szokása, rendkívüli külleme van. Aki hobbicélból szeretne valamilyen víziszárnyast tartani, azonkívül, hogy a tartással kapcsolatos igényeit megismeri, érdemes utánanézni az egyes fajták szokásainak, mert némelyeknek csodás látványt nyújt az udvarlási szertartása, vagy a tojásrakási szokásai, illetve az, ahogy az utódaikról gondoskodnak. Emellett sok olyan récefajta, illetve lúdalkatú víziszárnyas található a fajták között, amelyek tollazata is rendkívül szemet gyönyörködtető.
A választás során mindig tartsuk szem előtt, hogy a díszrécék, kacsák és ludak között sok olyan fajta is van, melyeknek különféle igényei vannak a tartással, illetve a takarmányozással szemben. Ha ezeknek nem tudunk eleget tenni, akkor a kedvenceink nem érzik majd jól magukat, némelyek nem is szaporodnak, vagy rosszabb esetben egészségromlás, legyengülés, de akár elhullás is előfordulhat. Természetesen a leendő hely mérete, esetleg füves vagy zöld terület megléte is segíthet abban, hogy egyáltalán a kisebb testű récék, kacsák közül válasszunk, vagy belevágjunk a nagyobb méretű lúdfajták tartásába is.