A leggyorsabb magyar fajta, az egri kék keringő

Ritka eset, amikor egy galambfajtáról, illetve annak kialakulásáról jól dokumentált bizonyítékok állnak rendelkezésünkre. Ilyen ritka eset a világ nagy Standardkönyvében jegyzett négy magyar fajta egyike, az Egri kék keringő története. Ezúttal ennek a fajtának kalandos tenyésztési históriájával ismertetjük meg olvasóinkat.

Az egri kék a fennmaradását és népszerűségét alighanem rendkívüli gyorsaságának köszönheti, amit egykor a hírközlésben használtak fel. A 20. századtól Eger és környékének lakói tartották nagy számban ezt a fajtát a maguk szórakoztatására.

Nevesített tenyésztők

Az Egri kék keringő tenyésztésének története egy ősi eredetű galambtól indul, akinek köszönheti a rendkívüli gyorsaságát. A mai küllemét, tulajdonságainak jó részét azonban további fajtáknak köszönheti, amelyeket az 1860-1870-es években “kevertek hozzá”. Akármilyen fajták is voltak ezek, a tenyésztők mindvégig ügyeltek arra, hogy az Egri kékek gyorsasága megmaradjon. Ebből a korszakból már fennmaradtak azok nevei, akik az Egri kék tenyésztésében különös szerepet játszottak, és megalapozták a fajta jövőjét.

Egri kék keringő_Tóvízi Róbert tenyésztő képe

Elsőként Stupka János egri szappanosmestert kell megemlíteni. Ő nem volt megelégedve a fajta típusával, ezért Bécsből hozatott Bécsi deres fajtákat, hogy a saját állományát azokkal keresztezte. Ez a típus – simlis – gyíkfejű, üvegszemű, fekete szemgyűrűs és hosszú fekete csőrű galamb lett. Ám ez a forma sem tetszett neki, ezért tovább kereszteztet a Berlini kék és Budai kék F/1-es utódaival. Mivel az új változattal sem volt megelégedve, tovább folytatta a keresztezést, ezúttal Fehér stort galambbal.

Időközben egy egri vaskereskedő, Grőber Ferenc segített Stupkának a tenyésztésben, és együtt további javításokat végeztek a fajta színén. Ehhez Bécsi feketét, Fekete bíbicet és egy ismeretlen vörös színű galambot is „belekevertek” a fajtába. Ezzel elérték, hogy rövid, hosszú szárnyú és sötét hátú típust kapjanak. Ez volt az Egri kék egyik vonala.

Dohánnyal szedték ki a titkot

A másik vonal egy csont- és rongykereskedőhöz, bizonyos Binét Sándorhoz fűződik. Neki sikerült domborúbb fejű és szikrázó szemű galambokat kitenyészteni, ám ezekből senkinek sem adott, kincsként vigyázott rájuk. Nem hagyta azonban ezt annyiban egy furfangos galambász, “civilben” kalaposmester, aki nem tudott belenyugodni, hogy ne szerezzen a különleges galambokból. Lefizette ezért Binét kocsisát, hogy szerezzen neki gazdája galambjaiból, a kocsis szolgálataiért pedig nagy mennyiségű verpeléti leveles dohánnyal fizetett.

Az élelmes kalaposmester, Ebneth János keresztezte aztán össze ezt a két vonalat, és alapozta meg az új típusú Egri kék galambot, amely a gyorsaságából, fürgeségéből semmit sem veszített. Ez az időszak az 1920-as évekre tehető, és ekkortól számítják az egységes fajta elterjedését. Merthogy Ebneth – Binéttel ellentétben – a kitenyésztett galambokat széles körben elterjesztette a tenyésztők között.

Egri kék keringő Tóvízi Róbert tenyésztő képe

A jellemvonások

Már ebben az időben is három fő jellemzője volt a fajtának. A kék szín, a trapéz fej és a fehér, azaz a gyöngyszem. A szakirodalom említést tesz még a kékes bőrszínről is, ami csak másik két fajtánál fordul elő, a Budai kék és a Budapesti rövidcsőrű gólyás fajtáknál. Dr. Teremi Gábor ebből arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűséggel ez a két fajta is részt vett az Egri kék kitenyésztésében.

Az Egri kék keringő fő jellemzője a már említett rendkívüli röpképesség, állítólag a világon a leggyorsabb galamb. Tízen. tizenketten repülnek általában falkában, és rendkívül gyors irányváltoztatásra képesek. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhető, hogy a ragadozó madarak sem tudják megfogni őket.

A falka képes akár 1-1,5 méteres körben is forogni, vagyis a nevének megfelelően: keringeni. Erre egyetlen másik keringőfajta sem képes. Több szakember ezt a kiváló tulajdonságot a vad ősnek tulajdonítja.

(Az interneten található sok fajtaleírás közül én elsősorban a Dr. Teremi Gábor és Szikora András által közzétett tényekre alapoztam. A fotókat Tóvízi Róbert tenyésztő készítette.)

Pusztai Lajos galambtenyésztő