A nem megfelelő elhelyezés, vagy a rendszeres takarítás hiánya is okozhat néhány olyan megbetegedést, amely megelőzése már a mi felelősségünk. Napos kacsák, és libák esetében a hőmérséklet, a páratartalom helyes megválasztásával elkerülhető a kis állatok kiszáradása, megfázása. Ugyanígy a túlzottan átnedvesedett alom, szintén megfázáshoz vezethet. Az erősen szennyezett alom pedig a fertőzések melegágya. Légúti és bélfertőzésekhez vezethet. Ha kisebb udvaron nevelünk, de esetleg pancsolót, vagy úsztatót is biztosítunk állatainknak, akkor azt rendszeresen ellenőrizzük. Kacsáink gyakran hamar kipancsolják a vizet, nagyobb mennyiségű sarat előidézve. Ebben az állatok tollazata erősen szennyeződhet. Tollukra, lábaikra ragadt, és rászáradt sár megnehezítheti az állatok mozgását, ha hosszabb ideig fennáll ez a helyzet, akkor pedig maradandó mozgásszervi gondokat is okozhat. Szó volt már arról is, hogy a kacsák, libák, szinte mindent felcsipegetnek amit ehetőnek vélnek. Ezért ügyeljünk arra, hogy ott ahol az állatainkat tartjuk, ne legyen szétszórt hulladék (tápos zsákról zsinór, bálamadzag, damil és egyéb olyan tárgy, amelyet az állatok megpróbálhatnak lenyelni, mert ezek akár fulladást, vagy komoly bélgyulladást, dugulást is okozhatnak. Néha olyan balesetek is történhetnek, mikor az állatok beszorulnak valahová, betekerednek valamibe, pl. egy zsákba, zsinórba, stb., vagy belelépnek üvegdarabokba, szögbe, vagy egyéb éles, hegyes tárgyba. Ezek bármelyike előfordulhat, akár egy hagyományos tanyasi udvaron is. Próbáljuk ezt elkerülni, ilyen, az állatok számára lehetséges veszélyforrású tárgyakat begyűjteni. Ha mégis sérülés következik be, akkor azt megfelelően kezeljük. Tisztítsuk meg a sebet, fertőtlenítsük, majd ha szükséges, kötözzük be.