Korábbiakban beszéltünk az almozás kérdéseiről, ezúttal egy ezzel szorosan összefüggő másik kérdést, a takarítást vesszük górcső alá. Talán felesleges is mondani, hogy a baromfiólak, -fészkek tisztán tartása nem csak abból áll, hogy eltávolítjuk az elhasznált almot, és tisztát rakunk az állatok alá.
A kicsikkel kezdjük
Az első és legfontosabb a naposcsibék körüli takarítási feladatok. Az első generációs naposcsibék esetén, amennyiben meglévő etetők, itatók vannak, egy alapos elmosogatást, esetleg forró vízzel való kiöblítést, alapos lecsepegtetést és szárítást javasolok.
Semmi esetre se helyezzük be az etetőket, ha még nem száradtak ki, mert abban a takarmány bepenészedik, dohosodik, mely komoly problémákat okozhat.
Lehetőség szerint fertőtlenítsünk minden eszközt. Tapasztalni fogjuk, hogy néhány tíz darab csibe is milyen nagy mennyiségű port képes termelni és felverni. Ez azt jelenti, hogy a csibék felett elhelyezett melegítőlámpa is gyorsan porosodik. Ezt időnként óvatosan töröljük át. Természetesen előtte mindig kapcsoljuk le, és várjuk meg, amíg az égő teljesen lehűl. A poros égő tűzveszélyes, ráadásul a porszemek ráégnek az égő felületére, amely később rontja a lámpa hatékonyságát. A felszálló por a csibék számára is káros. Különféle légúti betegségeket okozhat.
Az önetetők tisztán tartása is nagyon fontos. A naposcsibék szervezete igen érzékeny. Mivel a naposcsibék számára nélkülözhetetlen a meleg, ezért előfordulhat, hogy a meleg, párás levegő által a takarmány enyhén nyirkossá válik, és az etetőkbe tapad. Ha betartjuk azt, hogy hagyjuk naponta egyszer legalább egy órára teljesen kiürülni az etetőket, akkor általában ez elkerülhető. De ekkor is feltöltés előtt ajánlott száraz ronggyal áttörölni az esetlegesen párás, műanyag felületet.
Ivás után is kell takarítani
Az önitatóknál hasonlóan oda kell figyelni. A csibék felváltva esznek és isznak. Ez azt jelenti, hogy apró takarmánydarabok kerülnek a csőrükről az itatókba és a vízbe. Ezenkívül a víznél is a meleg okozhat még problémát.
Az önitatóknál előfordulhat, hogy bealgásodik, felületük nyálkás, szennyezett lesz.
Ezért az itatókat is minden feltöltés előtt egy kefével vagy szivaccsal tisztítsuk meg. Lehetőleg olyan eszközöket (lapát, seprű, kaparóvas, stb.) használjunk, amelyeket máshol nem használunk a ház körül. Ezzel elkerülhetjük, hogy különféle kórokozókat vigyünk be a csibékhez. Ha van rá mód, mi is használjunk váltócipőt, esetleg gumicsizmát.
Áttelepítés és fertőtlenítés
A csibék áttelepítése után mindig egy alapos takarítás és fertőtlenítés következzen. Soha ne tegyünk újabb csirkeállományt az előzőek helyére, még akkor sem, ha kitrágyáztuk és felsepertük az ólat.
A fertőtlenítés fontos és elengedhetetlen, mert a különféle kórokozók egy egyszerű takarítással, sepregetéssel nem távolíthatók el,
és ezek, még ha egy állománynál nem is okoztak megbetegedéseket, akkor is jelen vannak, és a következő betelepítés során tömeges betegségeket okozhatnak.
A fertőtlenítésre nagyon sokféle szer áll rendelkezésre. Lehet egy alapos meszelés, esetleg klórmész, mely után alapos szellőztetés is szükséges, esetleg formalinos oldat, de sok más is. Számos por és folyékony formátumú szer kapható, melyek legtöbbje beszerezhető a legtöbb gazdaboltban, állattenyésztési szaküzletben, esetleg táp-terményt árusító üzletekben. Bármilyet is válasszunk, én ajánlom, hogy egy kézi vagy háti permetezővel alaposan permetezzük át az épületet és az eszközöket.
(E témáról és számos egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)