A kártevő szó hallatán alighanem a legtöbb állattartó összerezzen. Nincs ez másképp a baromfitartókkal sem. A múlt heti cikkünkben már szó esett az egerekről, patkányokról és a különféle rovarokról. De ezeken kívül vannak további kártevők, amelyekről még nem beszéltünk, és amelyek az igazi nagy veszteséggel járó pusztítást képesek végezni. A görény, a nyest, a menyét vagy a róka.
Ezek a ragadozók talán nem annyira elterjedtek a házak körül, mint mondjuk a patkány, és attól eltérően nem is annyira szaporodnak el. Mégis a természetüknél fogva, például a görény, egy-egy vadászat alkalmával több baromfival is végezhet, nem kímélve a nagyobb, sőt kifejlett egyedeket sem. Ráadásul a legtöbb támadás elég brutális nyomot hagy maga után.
A görény leharapja az áldozatok fejét és szétrágja. Néha a gazda csak a fej nélküli testek tömegét találja reggel, mikor a támadónak már bottal ütheti a nyomait.
Görény és kiscsibe (forrás: Neil McIntosh / Flickr.com)
A menyét vagy a nyest szintén borzalmas károkat okoz. Nagyon falánk természetűek, de ők – a görénnyel ellentétben – az áldozataik nyakát rágják meg, majd kiszívják a vérüket. Ők is tömegesen pusztítják a baromfikat, egy-egy éjszaka alatt akár több tucatot is.
A róka is elvetemült ragadozó. Talán azért ritkábbak a rókatámadások, mert nem jellemző a jelenlétük a belterületi udvarokban. A tanyagazdák vagy a városok, települések szélén élők viszont joggal számíthatnak a „látogatásukra”. A róka megtámadja, megöli, majd elhurcolja a zsákmányt, ezért a támadásra csak az eltűnt baromfi, és esetleg a széthullott tollak utalhatnak.
Rókatámadás nyomai egy csirkeólban (forrás: Guttorm Flatabo / Flickr.com)
Védekezni – mind a róka, mind a menyét, a nyest vagy a görény ellen – szinte csak úgy tudunk, ha az állományt éjszakára egy teljesen zárt ólba csukjuk, amelynek az aljzata is betonból van, így az alá nem tudnak befurakodni a ragadozók. Ezen kívül a baromfiudvart is körbevehetjük a betonaljzaton elhelyezett sűrű drótkerítéssel. Megpróbálhatjuk befogni a támadókat, különféle élve fogó csapdákkal. De ha fogtunk valamit,
soha ne feledjük: ezek veszélyes vadállatok!
Héja
Ne akarjuk soha puszta kézzel kivenni a csapdából vagy megfogni őket!
Néha a támadás nem is éjszaka és nem is alulról jön. Akár nappal is támadás érheti a baromfiudvart. Számos ragadozómadár, a sólyom, a héja, a vércse is elragadhat a kisebb baromfik közül, de igen sok olyan esetet hallottam mostanában, hogy szarkák támadtak rá a kotlós melletti csibékre, és tépték szét a csőrükkel a napos, vagy néhány napos csibéket. Az ilyen támadások ellen legfeljebb a baromfiudvar fölé helyezett hálóval védekezhetünk.
Aki részletesebben érdekel a baromfik befogadása, élőhelyük elkészítése és a rájuk leselkedő veszélyek, keresse a szerző Tarajosvilág – Hányféleképpen hajthat hasznot a sokszínű baromfiudvar című kötetét, amely az Expert Books kiadó gondozásában jelent meg.