Múlt heti írásunkban arról volt szó, hogy hol és milyen körülmények között rendeznek kisállattenyésztőknek kiállításokat, illetve, hogy milyen részleteket néznek a bírálók az állatokon. Most, a folytatásban, arra térek ki, hogy hogyan zajlik a bírálat, hogyan választják ki a díjazandó példányokat.
Miután minden kiállított egyedet megvizsgáltak bírálói szemmel, a legmagasabb pontot elért „versenyzők” kerülnek górcső alá. Ez az egyik legizgalmasabb része a bírálatnak. Volt szerencsém bírálóként, illetve rendezőként is megtapasztalni, hogy milyen nehéz ez a feladat. Ilyenkor, szárnyasok esetében, a kiállítási ketrecben egymás mellé, de külön, elválasztott részekben helyezik el az azonos, magas pontszámot elért egyedeket. Majd újra, alaposan átveszik pontról pontra a korábban, a selejtezés során egyszer már vizsgált jegyeket: a küllemet, a színt, a tollazatot, a csőrt, a lábakat, a szemeket, de még a kiállást, a mozgékonyságot, a viselkedést is. Ezeket összevetve igyekeznek a bírák eldönteni, hogy végül melyik egyed a legkiválóbb. Az így kiválasztott állat lesz a fajtagyőztes.
Ezt természetesen minden fajtánál díjazzák. Nyulak esetében például egy asztalra kihelyezve nézik az állatokat. Náluk megint más fajtajegyek jönnek számításba. A fülhossz, a testtömeg, a lábak állása, a farok állása, a szőrzet színe, minősége, a fej, a szemek, és természetesen az összbenyomás. A kiállítóknak néha lehetőséget adnak a tenyészetből csoportok vagy családok kiállítására is.
A végeredmény, amelyre a legtöbb tenyésztő vágyik, hogy elismerésképp az ő állata legyen a fajtagyőztes, különdíjas, esetleg bezsebeljen egy tenyésztői díjat. Rangos elismerés továbbá a kiállítás győztese, amelyet fajtától függetlenül az összes kiállított egyed közül egynek ítélnek oda a bírák. Ezeket a díjakat az eredményhirdetésen adják át, ahol a büszke tenyésztő átveheti a serleget, oklevelet. Emellett az elért eredmény bekerül a kiállítási katalógusba, melyet bármely látogató, tenyésztő megvásárolhat. Ennek a katalógusnak sokszor a kiállítást követően lesz szerepe, mert a látottak alapján, a katalógust böngészve, egy-egy tenyésztő vagy érdeklődő felkeresi a kiállítókat tenyészállat vásárlása, cserélése, vagy csak tapasztalatcsere céljából.
Egy-egy jó tenyészet, amelyben esetleg több egyed is díjat nyert már valamilyen kiállításon, nemcsak eszmei értékkel büszkélkedhet, hanem az eladósorba került utódok vagy tenyészállatok értékét is növelheti. A komoly tenyésztőknek ez az álma, éppen ezért, ha még csak most kezdünk bele ebbe a munkába, mindenképp érdemes megtekinteni egy-két kiállítást élőben, megnézni annak menetét, és azt, hogy a kiállított állatok külleme és jellemzői alapján milyen irányba indítsuk el a tenyésztői munkát. Mert bizony a kiállított állatok szépsége sok idő és gondos tenyésztői munka eredménye.
A legtöbb kiállítást ősztől kora tavaszig tartják. Ezek közé tartozik egyebek mellett az MGKSZ által megrendezett Nemzeti Kisállat Kiállítás is, melyről bővebb információ az MGKSZ honlapján található. De számos egyesület, így a Rákosmenti Kisállattenyésztők Egyesülete, a Kondorosi Kisállattenyésztők vagy a Nyúltenyésztők Hajdúszoboszlói Egyesülete is kiváló rendezvénnyel kecsegtet.