Tekintettel arra, hogy az ehhez a fajtacsoporthoz tartozó fajtákat bírálok, ehhez szereztem meg a szakképesítést, úgy gondoltam, hogy utánanézek a régi újságokban, hogy az általam nagy tiszteletben álló tenyésztők és bírálók miket írtak ebben a témakörben. Úgy, mint Batta László, Dr. Szűcs Lajos vagy Dr. Török István. Sajnos egyetlen egy ilyen témájú cikket sem találtam.
Nagyon sok cikket találtam természetesen, amelyek a bírálatról szóltak, de ezek az írások mindegyike valamelyik fajta, illetve fajtacsoport elemzéséhez kapcsolódott, hogy például egy adott kiállításokon milyen eredményeket értek el és milyen problémák merültek fel a minősítések során. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ezek az írások, mint továbbképzési anyagok, igen hasznosak lehetnének kezdő és gyakorló bírálók részére.)
Texán téglatest-alak
De hát akkor kezdjük a is a konkrét témát! Az alak-galambok definíciója: az alak a tárgyak teljes körvonalait és kidomborodó részleteit és ezeknek az egymás közt való harmóniáját foglalja magába.
Ebben a fajtacsoportban 22 fajta van megnevezve. Ezek között több olyan is található, amelyek másik fajtacsoportba jobban illenének. Vannak persze köztük olyanok, amelyek geometriai értelemben is alak-galamboknak mondhatók, illetve egyértelműen térformákra, síkidomokra és gömbformákra hasonlítanak.
Ezekkel az alak-galambokkal nincs gondja a Bírálónak, mert csak össze kell hasonlítani azzal a bizonyos formával mely a Fajtaleírásban meg van határozva.
Ilyen egyszerű fajta bírálati szempontból a Texán, mely a téglatesthez, az Amerikai Óriásposta, amely a deltoidhoz, illetve az Exhibition homer, amely a hegyesszögű háromszögformához áll közel.
Az alak-galambok csoportba tartoznak azok a fajták is, amelyek a kerek, kör, gömbformát követelik dominánsként, mint fontos fajtajegyek, például a Strasszer (lásd borítóképünkön), a Mondain, de még a Lengyel hiúz is. Ide lehet venni az Antwerpeni díszposta fajtát is, melynek a feje tojásdad formába illik bele. Ennél a fajtánál a fej az, amely döntően meghatározza a minőséget, attól függetlenül, hogy a többi testrészt sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Kör forma idealizált rajza
Bírálati támpontként, segítségként jöhet egyes fajtáknál a vízszintes, függőleges és ferde vonalakra felépített testforma. Ide tartoznak általában a Postagalamb rokonságú fajták. Ezeknél a fajtáknál fő szempont a függőleges nyak és a ferde, kb. 45 fokos testtartás, a hát vonalát követő kormánytollakkal együtt. A Német kiállítási galamb a függőleges és vízszintes vonalakra, és a kettő által bezárt 90 fokos szögre van felépítve.
Amerikai Óriásposta deltoid alakja
Ehhez a csoporthoz tartozik több olyan fajta, melyek – mint már fentebb említettem – nem tudom, hogy milyen elfogadható érvek alapján lettek ide sorolva. Megemlíthetem a Magyar óriás fajtát, mely fésűvel és lábtollal is rendelkezik, de a többi lábtollast is. Vagy például a Lahora fajtát, melyet a lábtolla és az egyedi rajzolata teszi különlegessé.
Vannak aztán olyan fajták, melyek sok év alatt kialakult, kimondottan az arra a bizonyos fajtára jellemző alakkal lettek elfogadva. Bírálat szempontjából nagy előny, ha ezeknek a fajtáknak van idealizált standard rajzuk, ez esetben a jó szemű bíráló rátermettségétől függ a galamb minősége. Ha azonban nincs semmilyen összehasonlítási alap, csak a fajtaleírás, akkor a bírálónak nagyon jó vizuális képességgel kell rendelkezni. E képesség nélkül a bírálóban fals kép alakulhat ki a fajta megítélését illetően.
A bírálatra való alkalmasságot mindenki a génjeiben hordozza, ezért, ha valaki el is végzi a bírálói tanfolyamot, mg nem biztos, hogy erre a szép hobbitevékenységre alkalmas is lesz. De azért az is igaz, hogy az erre való alkalmasságot sok-sok gyakorlással javítani lehet.
Pusztai Lajos
(A szöveg a Galamb és kisállat magazin tavaly augusztusi számában megjelent anyag szerkesztett, rövidített változata.)