Párosítás, születés, nevelés – a galambtenyésztés aprómunkája

Aki nem foglalkozik napi szinten a galambok tenyésztésével, nem biztos, hogy különösebben sokat tud azokról az apró fogásokról, szakmai alapokról, amelyekre egy galambtenyésztőnek különösen figyelnie kell, amikor kis madarakat segít a világra azzal a céllal, hogy az ő elgondolásai szerinti tulajdonságokat testesítsenek meg. Ez alkalommal ezeket a feladatokat, szempontokat nézzük végig.

A madártenyésztőktől sok odafigyelést és gondoskodást kíván ez a feladat napról napra. Gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy ki milyen galambot tenyészt, ugyanarra kell figyelnie. Mivel a galambok a melegebb éghajlatot szeretik, a szaporodás a jó idő közeledtével kezdődik. Gyakorlatilag a tél vége felé, amikor még hideg van ugyan, de a galambok már egy héttel hamarabb megérzik a jobb idő közeledtét, és beindul a szervezetükben a szaporodáshoz nélkülözhetetlen biokémiai folyamat.

A „lakások” kialakítása

A tenyésztőnek ilyenkor már kész elképzelésekkel kell rendelkeznie, hogy milyen párosítást akar megvalósítani a jobb minőség elérése érdekében, hogy a majdani kis jövevény minél jobban megközelítse a fajtaleírásban foglaltakat. A galambok monogám életet élnek, azaz páronként, ezért a tenyészdúcban a fészekrendszert már úgy kell kialakítani, hogy minden párnak meg legyen a kb. 60 x 60 x 70 cm-es „lakása”. Egy ilyen kis ketrecben egy-egy pár lakik, amelyeknek állandó szaporodási helyet biztosít, amíg a tenyésztő nem változtat rajta.

Galambbokszok

Galambbokszok

Egy nagyobb bokszban általában 10-12 pár galamb kényelmesen elfér. A valóságban persze nem mennek ilyen simán a dolgok. A tenyésztő ugyan előre megtervezi a párosítást, és a megfelelő ketrecbe beteszi a hím és a tojó galambot, hogy egy tenyészpár legyenek, de mindig kérdés, hogy elfogadják-e egymást. Ha ez simán megy, akkor nincs semmi baj, folytatódhat annak rendje és módja szerint az életük. Vannak azonban esetek, amikor valamelyik nem fogadja el a másikat, és akkor sajnos egy másik párosítást kell megpróbálni.

A nehéz napok

Amennyiben minden rendben van, akkor jön a legnehezebb pár napos időszak, amikor a ketrecek ajtaját kinyitjuk és kiengedjük a madarakat a közös volierbe. A volier egy nagy ketrec, amiben a galambok szabadon mozoghatnak.

Nagy általánosságban a ketreceket a madarak megszokják és oda vissza is térnek. A tenyésztőnek azonban ez egy pár napos „játék”, mert a szoktatás ideje alatt ki-be kell zárni a galambokat, ameddig ez zavartalanul nem megy. Ez idő alatt is folyik a párzási ceremónia, és nagyjából 10-12 nap múlva a már bekészített fészekbe a tojók letojják az első tojásukat a délutáni órákban. A második tojást kb. 48 óra múlva teszik le, a délelőtti órákban. Ekkorra a pár testhőmérséklete eléri a kotlási hőfokot, a nagyjából 40-42 fokot.

Születés és tojástörés

Ha minden jól megy, akkor 17-18 nap múlva kikelnek a kis galambok (csipaszok ). Ez a folyamat nagy valószínűséggel 35-45 nap múlva megismétlődik.

A valóságban azért ez nem szokott ilyen zökkenőmentesen lezajlani. Vannak agresszívebb hímek, amelyek hajlamosak a verekedésre, és bizony néha a másik fészkébe is bemennek, ennek pedig az a következménye, hogy a verekedés közben a már meglévő tojást összetörik.

Az a jó, ha nagyjából egy időben kelnek ki a kicsik. Ha ugyanis túl nagy a kelési időeltolódás, akkor az első kis galamb jobban fejlődik, és jobban kéri a táplálékot a szülőktől, emiatt a másik nem tud megfelelően fejlődni, és könynen előfordulhat, hogy olyan gyenge marad, hogy el is pusztul.

A kicsik fejlődésének feltétele a jó táplálék és a megfelelő ásványi anyag biztosítása. A galamb fejlődik, gyarapszik a legdinamikusabban az első egy hónap alatt. Van olyan fajta, amelynek már a keléskor meg lehet állapítani az ivarját. Ezeknél a fajtáknál a hímnemű egyedek csupaszok, a nőneműek pedig pihések.

Egy-két költés után látja már a tenyésztő, hogy jól párosított vagy sem. Ha jó a kis galambok fejlettsége és nagyjából megfelelnek az elvárásoknak, akkor megmaradnak, és várnak a következő felmérésre. Ha viszont satnyának bizonyulnak, vagy nem hozzák a tenyésztői elvárásokat, akkor a háziasszony örömére a konyhába kerülnek.

Pusztai Lajos, galambtenyésztő