A nyulak élettani ismereteinek múltkori ismertetését ezúttal a szaporodásukkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal folytatjuk.
A nyulaknak vannak a légző, emésztő, folyadékkiválasztó szervein túl vannak olyanok is, amelyek nem a külvilágba, hanem a véráramba ürítenek bizonyos létfontosságú anyagokat. Ezeket belső elválasztású mirigyeknek nevezzük. Fontosak még az ivarmirigyek is. A nőivarú állatoknál a petefészek, a hímivarúaknál a herék. Az ivarsejtek termelésének külső elválasztású működése mellett, belső elválasztású mirigyként is termelnek váladékot. Ezek a hormonok hatására kialakítják a másodlagos ivarjelleget, nőstényeknél pl. finomabb fej karcsúbb test, stb., míg a bakoknál zömökebb test durvább fej.
Ivarsejtek működése, párzás
A szaporodáshoz szükséges ivarsejteket az ivarmirigyek külső elválasztású működése hozza létre. A baknyúlnál a hímcsíra sejteket a járulékos nemi mirigyek váladékával együtt spermának nevezzük. A női ivarú csírasejteket petesejteknek nevezzük. A nőstény nyúl petesejtje kb. 150-160 ezredmilliméter. A baknyúl ondósejtjeinek hossza kb. 60 ezredmilliméter. Mennyisége egy-egy magömléskor különböző mérések alapján 0,2-1,9 ml. Milliliterenként 0,5-2,7 millió ondósejtet tartalmaz. A jó termékenység eléréséhez szükséges, hogy mind a nőivarú, mind a hímivarú állat megfelelő mennyiségű, és minőségű, életképes ivarsejtet termeljen. Ez függhet a fajtától is, de akár a környezet, az évszakok változása és a takarmányozás is befolyásolhatja.
Az anyanyúlban a párzás után 6-12 órával szabadulnak ki a petesejtek a tüszőből. A petesejtek tehát a párzás hatására jutnak abba a helyzetbe, hogy fogadják az ondósejteket. A nőstény nyúlon átlagosan 6-10 csecsbimbó lehet, de
igyekezzünk a 9-10 csecsbimbós anyákat tenyésztésbe venni, még akkor is, ha nem számítunk ekkora alomszámra.
Minél több működő csecsbimbó van, annál sikeresebben felnevelheti az anyaállat az utódokat,akár kisebb létszámú,
akár nagyobb alomról legyen is szó.
A nyúl tejelválasztása és agyi működése
A nyúl tejének összetétele rendkívül kedvező más állatfajokkal szemben, pl. a ló, szarvasmarha, juh, kecske tejével szemben a nyúltej 15,5% fehérjét, és 10,4% zsírt tartalmaz. Ásványi anyag tartalma szintén felülmúlja a fent említett állatfajokét. A házinyúlnál is a gerinc és az agyvelő az idegrendszer központja. Az agykéreg, mint ahogy azt már korábban a származás fejezetben leírtam a házinyúlnál elég gyengén fejlett, ellentétben a vad üregi nyúléval. Ezzel szorosan összefügg az is, hogy a házinyulat igen érzékeny állatnak gondolják a környezeti hatásokkal szemben, pedig nem az érzékenysége az ok, hanem pontosan az, hogy nem képes elég gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz.
(Ha bővebben szeretne olvasni a nyúltenyésztés részleteiről, szeretné megismerni a különböző fajtákat, keresse a szerző könyvét, a Hobbinyúltenyésztést.)
Borítókép: Biodiverity Heritage Library