Képek

A hét képe / a Bergiai kukorékoló

Image

Bergiai kukorékoló

(forrás: wikipedia)

Ahogy a neve is mutatja, a Bergiai kukorékoló fajta kakasainak kukorékolása ötször olyan hosszan tarthat, mint más fajtáké – akár 15 másodpercen át! Nem csoda, hogy évente kukorékoló versenyeket tartanak, amelyeken mérik a kukorékolás időtartamát. Az egyik legrégebbi német fajtaként tartják számon, amelynek egyedei már a középkorban kerülhettek a Balkánra. A tenyésztők azonban annyira figyeltek jellegzetes képességére, hogy közben a Bergiai kukorékolóknak teljesen megszűnt a kotlási hajlamuk, így tojásait más fajták tyúkjaival, illetve keltetőgéppel kell kikölteni. A fekete-aranybarna mintás Bergiai kukorékoló fajta első éves tojástermelése 150 darab körül van.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

A hét képe / a Balnevelder

Image

Balnevelder

(forrás: wikipedia)

A Németalföldről származik a különleges tollazatú Balnevelder, amely mind színárnyalatában, mind megjelenésében igen tetszetős fajta. Legelterjedtebb a dupla szegélyes gesztenyebarna színváltozat, de létezik kék dupla szegélyes, ezüst dupla szegélyezett, fehér, fekete, kék, fogoly színben is. Ez is értékes, kettős hasznosítású fajta: nem csupán jó tojáshozamú, de jó minőségű hústyúk is. Nyugodt, szelíd fajta és nem szívesen repülnek. Első éves tojástermelésük a 180 darabot is elérheti.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

A hét képe / a Plymouth Rock

Image

Plymouth Rock

(forrás: wikipedia)

Amerikában tenyésztették ki az 1860-as években ezt a hamar világszerte elterjedt, Magyarországon is igen kedvelt fajtát, amely nagy testű, erős megjelenésű, jellegzetesen széles terpeszben áll, büszke testtartással. Egyik kedvelt tulajdonsága a korai ivarérés. Húsa is ízletes, de tojásáért is megéri tartani. Az első éves tojástermelésük kb. 150-170 db, ám a fehér színváltozatoknál ez kb. 20 százalékkal nagyobb is lehet.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

A hét képe / a Sárga Magyar

Image

Sárga magyar kakas

Sárga magyar kakas (forrás: wikipédia)

A Magyar tyúkoknak háromfajta változata terjedt el: a sárga, a kendermagos és a fehér. A második világháborúban nagyon megritkult az állomány, de a gondos tenyésztésnek köszönhetően új tenyészeteket hoztak létre. A Sárga Magyar fajta a közepes testű tyúkok közé sorolható. Elsősorban a Dunántúlon, az Alföldön és a Duna-Tisza közén terjedt el. Kezdetben erős kotlási hajlama volt, később a szelekció hatására ez csökkent. Első éves tojáshozamuk 140-150 darab.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

A hét képe / a Jersey Óriás

Image

Jersey Óriás

(Forrás: wikipedia)

Kevésbé ismert, amerikai fajta a Jersey Óriás, amelyet az 1880-as évek táján tenyésztettek ki – amint neve is mutatja – New Jersey államban. A cél az volt, hogy akkora tyúkot tenyésszenek, amekkorát csak lehet, és ehhez más, nagy testű fajtákat kevertek. Egyrészt a fekete jávai tyúkot, a sötét Brahmát, és fekete Langshont, másrészt a sávozott Plymouth Rock és fogolyszínű Cochin fajtákat használtak, némi Cornish vérvonalat is hozzákeverve. A kakas súlya 5 kilogramm fölé is mehet, és bár nem kifejezetten gazdasági fajta, méretei miatt a húshozama és a tojástermelése sem elhanyagolható. Utóbbi a Jersey Óriás esetében az első évben 180 darab is lehet.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

A hét képe / az Assendelfi

Image

Assendelfi tyúk

Assendelfi tyúk (forrás: wikipedia)

Jó tulajdonságai dacára eltűnőben lévő fajta az észak-hollandiai eredetű assendelfi. Egy kis helyi egyesület próbál tenni azért, hogy újra elterjedjenek az egyedei. Ez azért is lenne hasznos, mivel az assendelfi jó takarmányértékesítő, és igen jó takarmánykereső fajta. Ezért lehetőleg minél nagyobb területet biztosítsunk számukra, ahol kedvükre kapirgálhatnak. Nem különösen igényes, viszont igen jól termel. A tojók jól kotlanak. Némely tenyésztő ezért más tyúkok tojásainak kiköltését is rábízza. Az első évben akár 180 darabos is a tojástermelésük.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

A hét képe / a Faverolles

Image

steve p2008 / Flickr.com

(forrás: steve p2008 / Flickr.com)

Nemcsak kettős tartásra (hús- és tojástermelésre) alkalmas, hanem szelídsége miatt hobbiállatnak gyerekek mellé is tökéletesen megfelelő a Magyarországon kevésbé ismert francia fajta, a Faverolles. Az 1860-as években – többféle fajtából, köztük a brahmából, cochinból, langshanból, houdanból –  termelésre kitenyésztett állatnak jó ideig standardja sem volt, a francia főváros közelében élő tenyésztők csak azzal törődtek, hogy minél több húst adjon a párizsi piacokra. A Faverolles egyedei ugyanakkor ma már, szépségük miatt, sokfelé tűnnek fel kiállításokon. A gyorsan növő, változatos tollazatú fajta jellegzetessége még, hogy lábukon öt-öt ujj található.

(Számos más tyúkfajtáról és egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)