Képek

A hét képe / a New Hampshire

Image

New Hampshire (Dornenwolf / Flickr.com)

(Forrás: Dornenwolf / Flickr.com)

Igazi kettős hasznosítású fajta a New Hampshire, amely tojás- és hústermelésre is egyaránt alkalmas, emellett ellenálló, mérsékelten élénk vérmérsékletű. Éves tojástermelése 180-230 db átlagosan. Ketreces tartásra nem igazán alkalmas, de háztáji vagy mélyalmos tartásban igen jól termel. Kettős hasznosítású hibridek előállításában fontos szerepet tölt be. Napi takarmányfogyasztása 130-150 gramm. Megfelelő körülmények között télen is jól tojik. Csibéi már 10-11 hetes korukra elérik az 1 kg-os átlagtömeget.

(E fajtáról és számos egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

A hét képe / A Dorking

Image

Ezüstszürke dorking kakas (forrás: wikipedia)

Ezüstszürke dorking kakas (forrás: wikipedia)

A Dorking egy viszonylag nagy testű fajta, amely Angliából származik, de mára kissé megfogyatkoztak az egyedei. A nagytestűekre jellemző izmos, kocka alkatú, széles hátú fajta, amelynek szárnyai erősek és testhez simulóak. A feje viszonylag nagy, arca piros, tollal borított, áll-lebenye viszonylag teltek, igen nagyok, és azok is pirosak. Különlegessége, hogy a lábán 4 helyett 5 ujj van. Nyugodt, békés fajta, nemigen repül el, ezért alacsonyabb kerítés is megfelelő a tenyésztéséhez. Húsának jellegzetes az íze, és tojástermelése sem elhanyagolható: évente 140 darab.

(E fajtáról és számos egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

A hét képe / Az Orpington

Image

Orpington (Cowgirl Jules / Flickr.com)

6 hónapos Sárga Orpington (forrás: Cowgirl Jules / Flickr.com)

A nagy testű fajta Angliából származik, amelynek egyedei nyugodtak, szelídek és kifejezetten nagy kotlási hajlamúak. Az Orpingtont egykor haszonállatnak tenyésztették ki több más fajta segítségével, és állítólag angliai „őshazájában” volt, hogy 300 fölött is tojtak az első évben, de ennek mára csak a híre maradt fenn, ugyanis a komoly tenyésztők is inkább 160-170, a második évben pedig már csak 130 tojásra számíthatnak. A sokszor kockát idéző testalkatú fajta egyedei sokféle színváltozatban léteznek: fekete, fehér, sárga, porcelánszínű, kék, fekete-fehér babos, kendermagos, szegett, vörös, nyírfa, sárga-feketeszegélyes, rózsástarajú. Az Orpingtonok a hidegre érzékenyek, és a párás, ködös, hideg levegőn, gyorsan megfáznak. A tojók hajlamosak az elhízásra.

(Ha érdeklik további részletek az Orpingtonokkal és más fajtákkal kapcsolatban, illetve a tyúktenyésztés műhelytitkai, akkor keresse a szerző, Zsiros András: Tarajosvilág – Hányféleképpen hajthat hasznot a sokszínű baromfiudvar? című kötetét, amelyben kezdő tenyésztők és haladók egyaránt értékes tanácsokat találnak.)

A hét képe / A Wyandotte

Image

Kelly Weatherly / Flickr.com

(Fotó: Kelly Weatherly / Flickr.com)

Szintén észak-amerikai kitenyésztésű fajta a Wyandotte, amelynek igen jellegzetes és tetszetős a megjelenése: törzse gömbölyű, mély kiállású, telt izomzatú melle és viszonylag rövid lába van. Kettős hasznú baromfi, mert húsa és tojóképessége az átlagon felüli, első évben 180-200 tojás a termelése. A tenyésztők azonban nemcsak ezek miatt, hanem nyugodtsága és kis helyigénye miatt is kedvelik, no meg azért, mert szép kiállása miatt könnyen felkészíthető kiállításra is.

E fajtáról és számos egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.

A hét képe / A Rhode Island Red

Image

Garrett Heath / Flickr.com

(Fotó: Garrett Heath / Flickr.com)

Amint a neve is mutatja, ezt a fajtát Amerikában, Rhode Island államban tenyésztették ki, feltehetően a 19. században. A Rhode Island-nek két színváltozata létezik: a vörös és a fehér. Mind termelésre, mind tenyésztésre kiválóan megfelel ez a fajta. A vörösnek az első szezonban a tojástermelése 300 fölötti lehet, míg a másodikban is meghaladhatja a 220-at. A külleme, színe, szép testarányai miatt igen kedvelik a tenyésztők is, ám ahhoz, hogy a kiállításokon jó eredményt érjenek el velük, gondos, precíz munkára van szükség.

A hét képe / A nevelési időszak

Image

A nevelés időszakaA csibenevelés szép és hasznos feladat. Mint minden állat körül, a csibék körül is akad bőven tennivaló. Ügyelni kell a hőmérsékletre, a megfelelő elhelyezésre, vagy, hogy ne legyen az állomány túlzsúfolt. De fel kell készülni a helyes takarmányozásra, a megfelelő mennyiségű etető- és itatóedényre. Ha gondosan betartunk mindent, az állományunk szépen gyarapszik majd.

A hét képe / A kelés pillanatai

Image

A kelés pillanatai

Aki baromfikkal, illetve más egyéb szárnyasokkal foglalkozik, azok számára a nevelés egyik legszebb pillanata, amikor új élet születik. Semmi sem fogható ahhoz, amikor pattognak a tojások, és hallani az újszülött apróságok csipogását! De nemcsak az öröm pillanatai ezek, hanem a nevelés fontos része is ez. Ilyenkor különösen ügyelni kell a páratartalomra és a hőmérsékletre, valamint figyelni kell, hogy mikor száradnak fel, hogy aztán új, puha alommal ellátott, meleg helyükre helyezzük őket.