Korántsem csak a saját szórakoztatásukra tartanak a tenyésztők különféle kisállatokat, hanem azért is, hogy azokkal kiállításokra mehessenek. Rendeznek galamb-, díszmadár-, díszbaromfi- és nyúlkiállításokat is. Előfordul, hogy többféle állatfaj kiállítása egyszerre zajlik, de van, hogy egyes állatcsoportok és azok tenyésztői részére rendezik meg azt. Akárhogyan is, fontos események ezek, mert a tenyésztő itt végre képet kaphat az állománya minőségéről.
Hogy is zajlik a kiállítás? Az efféle seregszemléket az ország több pontján lévő kisebb egyesületek szervezik, amelyek a Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége (MGKSZ) tagegyesületei. A kiállításra kizárólag egészséges, állatorvosi igazolással érkező állatok nevezhetők. A meghirdetett rendezvényekre a különböző egyesületek tagjai, tenyésztői nevezhetik be állataikat, de a kiállítások természetesen a nagyközönség számára is nyitva állnak. A gyakorlatban a szervező egyesület tagjai összefognak, és vagy a saját, vagy az MGKSZ-től kölcsönzött ketreceket állítják fel egy erre alkalmas, legtöbbször bérelt helységben (tornaterem, művelődési ház, stb.).
Természetesen a baromfik, a galambok, a díszmadarak, illetve a nyulak részére más-más típusú ketrecek szükségesek. Ezek a ketrecek megfelelő méretűek ahhoz, hogy arra a néhány napra az állatok kényelmesen érezzék bennük magukat. Fel vannak szerelve etető- és itatóedényekkel, melyekben az élelmet és az ivóvizet kapják, és ezt rendszeresen ellenőrzik a rendezőség tagjai.
Amikor minden készen áll, megkezdődik a benevezett állatok beszállítása. Ekkor ellenőrzik az állatorvosi igazolást, majd felírják a tenyésztő nevét, az állat fajtáját, és mindenki kap egy ketrecszámot, amelybe elhelyezheti az állatot. Ezek az adatok később a katalógusban is szerepelni fognak, a bírálat után kapott pontszámokkal együtt. Miután minden benevezett állat a helyére került, sokszor már aznap, de néha másnap, a tenyésztők jelenléte nélkül zajlik a bírálat.
Az MGKSZ berkein belül sok kiváló szakember, vizsgázott bíráló szemléli meg a v”versenyzőket”, és nézi át egyenként az összes kiállított állatot. Ennek során figyelik a fajtára jellemző súlyt, a színt, a különféle fajtajegyeket, és fajonként az egyéb külső jegyeket. Ilyenek például a nyulaknál a szőrzet minősége, színe, hossza, vagy a galamboknál, díszmadaraknál, baromfiknál a tollazat színe, a csőr hossza, színe, illetve a szemek. Ezek összessége alapján adnak egy-egy pontszámot. Ezt felírják az úgynevezett bírálati lapra, amelyet az állat ketrecére akasztanak. Miután az összes egyed megkapta a bírálók pontjait, akkor jön a legizgalmasabb rész, a díjazottak meghatározása.
Erről a jövő heti folytatásban lesz szó.