Párosítás, születés, nevelés – a galambtenyésztés aprómunkája

A tenyésztés kulcspillanata a párosítás és a kis galambok születése. Egy gondos galambtenyésztőnek alaposan fel kell készülnie ezekre a hetekre. Pusztai Lajos tenyésztő írása. Olvassa tovább! →

A hét képe / a Sárga Magyar

Image

Sárga magyar kakas

Sárga magyar kakas (forrás: wikipédia)

A Magyar tyúkoknak háromfajta változata terjedt el: a sárga, a kendermagos és a fehér. A második világháborúban nagyon megritkult az állomány, de a gondos tenyésztésnek köszönhetően új tenyészeteket hoztak létre. A Sárga Magyar fajta a közepes testű tyúkok közé sorolható. Elsősorban a Dunántúlon, az Alföldön és a Duna-Tisza közén terjedt el. Kezdetben erős kotlási hajlama volt, később a szelekció hatására ez csökkent. Első éves tojáshozamuk 140-150 darab.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

Hogyan kezeljük a baromfik tenyésztojásait?

Mit nézzünk egy tenyésztojáson? Milyen apró részletekre ügyeljünk, hogy egészséges új egyed keljen ki belőle? Zsiros András tenyésztő tanácsai. Olvassa tovább! →

A hét képe / a Jersey Óriás

Image

Jersey Óriás

(Forrás: wikipedia)

Kevésbé ismert, amerikai fajta a Jersey Óriás, amelyet az 1880-as évek táján tenyésztettek ki – amint neve is mutatja – New Jersey államban. A cél az volt, hogy akkora tyúkot tenyésszenek, amekkorát csak lehet, és ehhez más, nagy testű fajtákat kevertek. Egyrészt a fekete jávai tyúkot, a sötét Brahmát, és fekete Langshont, másrészt a sávozott Plymouth Rock és fogolyszínű Cochin fajtákat használtak, némi Cornish vérvonalat is hozzákeverve. A kakas súlya 5 kilogramm fölé is mehet, és bár nem kifejezetten gazdasági fajta, méretei miatt a húshozama és a tojástermelése sem elhanyagolható. Utóbbi a Jersey Óriás esetében az első évben 180 darab is lehet.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)

A nyúltenyésztés alapjai: egy kis élettan

Mekkora a házinyúl veséje, mennyit iszik, mennyit ürít és miért kell nagyon ügyelni a táplálékára? Zsiros András írása a házinyúl élettani működése és tenyésztése közti összefüggésekről. Olvassa tovább! →

A leggyorsabb magyar fajta, az egri kék keringő

Állítólag a világ leggyorsabb galambfajtája az egyik ősi magyar fajta, az Egri kék keringő, amelynek kitenyésztéséről – szokatlan módon – számos adat maradt fenn. A cél mindvégig a gyorsaság megőrzése volt. Pusztai Lajos írása. Olvassa tovább! →

A hét képe / az Assendelfi

Image

Assendelfi tyúk

Assendelfi tyúk (forrás: wikipedia)

Jó tulajdonságai dacára eltűnőben lévő fajta az észak-hollandiai eredetű assendelfi. Egy kis helyi egyesület próbál tenni azért, hogy újra elterjedjenek az egyedei. Ez azért is lenne hasznos, mivel az assendelfi jó takarmányértékesítő, és igen jó takarmánykereső fajta. Ezért lehetőleg minél nagyobb területet biztosítsunk számukra, ahol kedvükre kapirgálhatnak. Nem különösen igényes, viszont igen jól termel. A tojók jól kotlanak. Némely tenyésztő ezért más tyúkok tojásainak kiköltését is rábízza. Az első évben akár 180 darabos is a tojástermelésük.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)