(Forrás: wikipédia)

Valamikor a 19. század derekán kerülhetett Európába Japánból ez a jellegzetes, hosszú farkú dísztyúkfajta, majd Németországban kezdődött meg a tenyésztése. A Jokohama példányainak feje és a formája arról árulkodik, hogy
kitenyésztésük során valamely viadorfajtát is felhasználtak. A tojók faroktollai mintegy lándzsaszerűen hátranyúlók, szinte teljesen egyenesek. Így kissé a fácánéra emlékeztető külsőt kölcsönöznek a tyúkoknak. Kívánatos mindkét nemnél a minél hosszabb faroktollazat. A Jokohama tenyésztésének célja máig az, hogy jól mutassanak a kiállításokon és a kertben. Ezt támasztja alá az is, hogy éves tojástermelésük 80 darab körül van.

(Erről és számos más tyúkfajtáról, valamint egyéb hasznos baromfitartási tudnivalóról is olvashat további részleteket Zsiros András: Tarajosvilág című kötetében, amely a kezdő és haladó tyúktenyésztők hasznos könyve.)